„Rémes, hogy Sólyom László nem itthon tart beszédet és nem ünnepel együtt azzal a néppel, akinek október 23. és március 15. a legfontosabb ünnep. A mostani terrorhelyzet - ahogy Szilvásy miniszter úr fogalmazott - sajnos régi időket idéz nálunk. Véleményem szerint azonban hisztériát kelt a kormányzat is. Nem szabadna ötletet adni és pánikot kelteni. Tudjuk jól, hogy itt körül-belül ötszáz emberről van szó, akik randalírozhatnak. Azt is jól tudjuk, hogy a rendőrség egy pillanat alatt előállíthatná őket - nem tudjuk miért nem teszik" - mondta a politológus. "Ez hosszú távon a társadalom nemzeti ünnepébe vetett hitét rongálja."
Hajdú Péter szerint az MTV székház ostrománál, illetve október 23-án nem a kormánnyal szimpatizálók balhéztak.
„Én nem azt mondtam, hogy ők csinálták a fesztivált” - mondta Berényi. „ De úgy gondolom, a jelenlegi pánikot a kormány okozta. Ennek eredménye, hogy a társadalom egy része fél ünnepelni. Nem a pártok vezetőit kell felszólítani, hogy ne mondjanak beszédet, hanem a rendőrséget hogy intézkedjenek, illetve Sólyom Lászlót, hogy maradjon itthon, és csináljunk egy boldog március 15-ét.”
Hajdú Péter erre úgy reagált: a Fidesz szólította fel a kormányt, hogy ha jót akar, ne mondjon beszédet. Berényi szerint az ellenzék ugyanolyan hibát követ el kordonbontással, illetve egyéb nem jogszerű tevékenységével, mint a kormány, aki azt kéri az ellenzéki pártok vezetőitől, hogy ne mondjanak beszédet március 15-én.
„A magyar politikai élet kudarca lesz az a helyzet, ami március 15-én kialakulhat. A magyar politikai elit olyan válságba került, melyből csak hosszú távon, és nem tudni milyen úton találja meg azt a kivezető utat, ami 5-10 év múlva nyugodt politikát és társadalmat tudna biztosítani Magyarország számára.”
A politológus kitért arra, a köztársasági elnöknek feladata lenne, hogy saját hazájában ünnepeljen.
„Ennek hagyománya van. Persze ez csak az én véleményem, nyilvánvalóan nem baj, ha külföldön élő magyarok is ünneplik az ünnepet. De ez mindenképp hagyománytörő magatartás. Párttól, oldaltól függetlenül nem gondolom, hogy helyes irány a pánikkeltés, és az, hogy elbújunk. Ebben pedig részes az is, aki külföldre megy.”
Berényi szerint a magyar közigazgatás a három részre szakadt Magyarország idejében Erdélyben élt tovább.: „Természetesen senki nem kérdőjelezi meg, hogy az erdélyiek a magyar nemzethez tartoznak" - reagált egy smsre, melyben egy hallgató azt kérdezte, miért gondolják a műsor szereplői, hogy Erdélyben nem magyarok élnek. „A magyar közigazgatás azért tudott ezer évig szakadatlan lenni, mert Erdély volt. A baj ott van, hogy Sólyom első számú közjogi méltóságként nem ünnepel együtt a magyar köztársaság többi vezetőjével”.
A Frizbi adásideje alatt a műsorvezetők egyéb témákra is kitértek, többek között Demcsák Zsuzsára is. Berényi András szerint érdekes fordulat hogy ismét egy régi televízió személyiséget választottak ki a kormányszóvivői feladatok elvégzésére.
„Talán „jobb arca” lesz a magyar kormányzatnak. Zsuzsáról tudni kell, közgazdász és jogász is egyben, én úgy gondolom, jó döntés volt őt választani. Mindemellett nehéz feladat vár rá, mivel válságos politikai helyzetben vagyunk, aminek kommunikációs feladatai nagyon nehezek lesznek. Zsuzsa kemény fába vágta a fejszéjét.”
Hajdú Péter kérdésére, miszerint elvállalta volna a tisztséget, ha felkérik, Berényi kategorikusan nemet mondott. „ Bár politikai kommunikáció szakon végeztem, mégis úgy gondolom, nagyobb médiagyakorlat kell egy ilyen pozíció betöltéséhez. Gondolom Zsuzsa múltja elegendő lesz ehhez, de meg kell tanulnia a diplomatikus fogalmazásmódot.”
