A 364 rajzból, grafikából és festményből álló gyűjteményt – köztük Tiziano, Rembrandt, Delacroix és Van Gogh rajzait, valamint Dürer és Goya festményeit – Viktor Balgyin szovjet százados fedezte fel az egyik brandenburgi kastélyban és vitte haza egy bőröndben, majd tartotta magánál Moszkva melletti, zagorszki irodájában egy ágy alatt három éven keresztül.

A hivatására nézve restaurátor Balgyin 1948-ban átadta a gyűjteményt egy állami múzeumnak, amely 1991-ben hivatalosan a szentpétervári Ermitázs múzeumnak továbbította a műalkotásokat. A Balgyin-gyűjteményt 1995-ben ki is állították az Ermitázsban.

Egy Oroszországban 2000-ben elfogadott törvény a megszálló hatalom parancsára elhurcolt műkincsek legtöbbjét az orosz állam tulajdonának nyilvánította. Minthogy azonban Balgyin "saját szakállára" cselekedett, amikor rátette a kezét a műtárgyakra, a brémai gyűjteményre elvileg nem vonatkozik ez a törvény.

Mihail Svidkoj korábbi orosz kulturális miniszter 2003 márciusában úgy foglalt állást, hogy a gyűjtemény "jogellenesen elvitt" értéknek számít, ezért vissza kell adni. Az orosz közvéleményben azonban ellenállás mutatkozott a visszaszolgáltatással szemben, és a parlament is kérte Vlagyimir Putyin elnököt, hogy ne adja vissza a műkincseket "megfelelő ellentételezés nélkül". A duma 2003-as határozatában rámutatott, hogy a Balgyin-gyűjteményt csaknem 1,4 milliárd euróra értékelik.

Borisz Bojarszkov, a Roszohrankultura igazgatója azt mondta, hogy a gyűjteményt az orosz állam őrizte és restaurálta. Az illetékes nem bocsátkozott részletekbe azt illetően, hogy Moszkva milyen feltételekkel lenne hajlandó a Balgyin-gyűjteményt visszaszolgáltatni, csupán annyit mondott, hogy erről tárgyalások folynak a két fél között.

Németország és más európai országok régóta követelik a második világháború idején a szovjet csapatok által elhurcolt műkincsek visszaszolgáltatását. Moszkva azonban saját kulturális örökségének tekinti a nem hivatalos szóhasználatban "zsákmányolt műkincseknek" nevezett javakat. Egyfajta restitúciónak tartja ezt 27 millió állampolgára életének elvesztéséért, mintegy 100 lerombolt múzeumáért és a "nagy honvédő háborúban" elpusztított városaiért.