A francia politológus ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a Londonban hétfőn tanácskozó hat nagyhatalom (Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország) képviselői újabb szankciókat kezdeményezzenek Iránnal szemben. Kína és Oroszország vonakodik a büntetéstől, az európai országoknak pedig elsősorban a nemzetközi közösség egységének fenntartása számít, és ezért egyelőre lemondhatnak a keményebb intézkedések szorgalmazásáról. Az Egyesült Államok viszont már nyomást gyakorolt a nyugati bankokra azért, hogy limitálják Iránnak nyújtott kölcsöneiket, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül is lehetséges Teheránt szankciókkal sújtani - hangsúlyozza a kutató.
A kölcsönmegvonás részben azért lehet hatékony a szakértő szerint, mert az iráni vezetés provokatív magatartása a nukleáris kérdésben az országon belül is vitát gerjeszt, s Mahmúd Ahmadinezsád elnököt belpolitikai kérdéseket illetően már konzervatív körökben is támadják azért, mert nem teljesítette választási ígéreteit.
A francia politológus jelenleg nem tart valószínűnek amerikai katonai beavatkozást Iránban. Véleménye szerint a Bush-adminisztráció elsősorban azért akar Teheránra nyomást gyakorolni, hogy az iráni vezetők ne támogassák túlságosan az iraki síita milicistákat. Ha mégis sor kerülne katonai beavatkozásra, az csak 2008-ban, az iráni nukleáris program tényleges előrehaladásával és az amerikai csapatok átcsoportosításának megkezdésével valószínű - vélekedett a francia szakértő.
