Galvániszap miatt aggódik a Fidesz

Két illegális telepen összesen 1200 tonna mérgező galvániszap szennyezi a volt Csepel Művek talaját. A három éve odaszállított és időközben szétroncsolódott hordókból, konténerekből és nejlozacskókból szivárognak a toxikus nehézfémek. A szakértői vizsgálatok megerősítették, hogy a mérgező, rákkeltő anyagok a talajban 60 cm mélyre jutottak, illetve már a talajvízbe és a Dunába vezető csatornába is bekerültek - mondta a Független Hírügynökségnek Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakértője.

A Fidesz szakértője felszólította a környezetvédelmi tárcát, hogy azonnali hatállyal indítsa meg az eljárást és vitesse el a galvániszapot a veszélyeshulladék-lerakóba. Illés Zoltán emellett sürgeti katasztrófaalap létrehozását, amely garantálja, hogy hasonló, súlyosan környezetromboló esetek ne történhessenek. Hozzátette: a magyar EP- képviselők segítségével az Európai Unió környezetvédelmi bizottságához fordul, mert határokon átívelő problémáról van szó.

A környezetvédelmi minisztérium azt mondja: sem az emberek egészsége, sem a környezet nincs veszélyben a galvániszap miatt. A területileg illetékes Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendszeresen végez ellenőrzéseket. A felügyelőség helyszíni mérései szerint a galvániszapból nem juthat szennyező anyag a talajba, illetve a talajvízbe, sem a Dunába - áll a szaktárca közleményében.

A galvániszap elszállításának kérdése is vitatott. Mint arról az RTL Klub Híradója is beszámolt, a nehézfémeket tartalmazó anyagot egy cég három éve szállította a volt Csepel Művek területére, hogy a tulajdonos szabadalma alapján feldolgozzák. Csakhogy időközben a cég csődbe ment, és az iszap elszállításának százmilliós költségét senki sem vállalja.

Nincs katasztrófahelyzet Csepelen és a kerületnek nincs felesleges százmilliója, hogy elszállítsák az 1200 tonna galvániszapot - mondta csütörtök délután Tóth Mihály csepeli polgármester.

A telephely felszámolására és a veszélyes hulladék elszállítására jogilag csak a cég felszámolása után nyílik lehetőség. Azonnali beavatkozásra csak akkor kerül sor, ha az emberi élet, egészség veszélyeztetése áll fenn vagy környezeti katasztrófa fenyeget. Ha a környezet károsítása miatt a felelősség sem az okozóval, sem a terület tulajdonosával szemben nem érvényesíthető, végső esetben az állam fogja a területet kármentesíteni.