Putyin az egész kontinens biztonsági rendszerét át akarja alakítani

Az abu-dzabi béketárgyalások ugyan nem hoztak áttörést az orosz–ukrán háború lezárásában, mégis fontos változást jeleztek az amerikai diplomáciában. Donald Trump különmegbízottjai, Jared Kushner és Steve Witkoff már azt szeretnék, ha a következő tárgyalási fordulóban az európai országok képviselői is részt vennének. Kushner a POLITICO-nak úgy fogalmazott: többször is közölték Vlagyimir Putyinnal és környezetével, hogy csak úgy lehet megállapodást elérni, ha az európaiak is az amerikaiak mellett állnak.

A lap elemzése szerint Washingtonban egyre inkább megértik, hogy az orosz elnök céljai túlmutatnak Ukrajnán. Putyin nemcsak az ukrán területekről és a háború lezárásának feltételeiről akar egyezkedni, hanem a NATO jövőjét és az egész európai biztonsági rendszer átalakítását is napirendre kívánja venni.

A területi kérdésekben nincs áttörés, Putyin jóváhagyására várnak

Az Abu-Dzabiban tartott kétnapos egyeztetésen a legnehezebb kérdéseket is megvitatták, köztük a vitatott területek jövőjét. A tárgyalások hangulata azonban a második napra érezhetően romlott: míg a keddi, négy és fél órás fordulót az érintettek konstruktívnak nevezték, a szerdai, mindössze kétórás megbeszélés után már csak semleges légkörről számoltak be.

A legfontosabb eredmény egy nagyszabású fogolycsere előkészítése volt, amely a teljes körű orosz invázió 2022-es kezdete óta a legnagyobb lehet. A pontos létszámról azonban még nem született végleges megállapodás, és Kushner jelezte, hogy ehhez Vlagyimir Putyin jóváhagyására is szükség lesz.

Az amerikai különmegbízott és Steve Witkoff csütörtökön Moszkvába utazik, hogy személyesen egyeztessen az orosz elnökkel. A fogolycserén túl az egyik legfontosabb céljuk az lesz, hogy Putyin beleegyezzen az európaiak következő tárgyalási fordulóba történő bevonásába. Ezt követően Dublinban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkoznak.

Az ukrán küldöttség szerint az orosz tárgyalópartnerek szigorú moszkvai utasításokkal érkeztek, ami jelentősen korlátozta a megállapodási lehetőségeket. Az ukrán fél ugyanakkor abban bízik, hogy még az év vége előtt sikerülhet előrelépést elérni, különösen azért, mert Oroszország egyre intenzívebben támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, miközben újabb tél közeledik.

Washington álláspontja is megváltozott

A POLITICO szerint az elmúlt napok egyik legfontosabb fejleménye az amerikai hozzáállás változása. Donald Trump visszatérése óta Ukrajna és európai szövetségesei folyamatosan próbálták meggyőzni Washingtont arról, hogy az orosz követelések nem kizárólag Ukrajnát érintik, hanem Európa egészének biztonságát veszélyeztetik.

Most úgy tűnik, az amerikai kormányzat is egyre inkább osztja ezt az értékelést. Kushner már kifejezetten szükségesnek nevezte az európaiak részvételét, és azt mondta, Putyin környezetében is érzékelhető a nyitottság erre.

Az amerikai hozzáállás Ukrajna megítélésében is változott. Néhány héttel korábban Trump még Zelenszkij leváltását követelte, és Oroszország magatartását kedvezőbbnek nevezte az ukránokénál. Abu-Dzabiban azonban Kushner már az ukrán tárgyalódelegáció erőfeszítéseit méltatta, hangsúlyozva, hogy keményen képviselték saját érdekeiket, és konstruktívan vettek részt a megbeszéléseken.

Európának egységes képviseletet kellene kialakítania

Az európai részvétel lehetősége ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel. Az abu-dzabi tárgyalások helyszínén az Európai Bizottság, az Európai Tanács, a NATO, valamint Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország képviselői is jelen voltak, de a háromoldalú egyeztetéseken nem vehettek részt.

Zelenszkij szerint Európának egyetlen képviselőt kellene kijelölnie, aki az egész kontinens nevében beszélhetne. Az ukrán elnök azt szeretné, ha erről még november végéig döntés születne. Kushner is úgy véli, hogy egy közös európai képviselő kijelölése még annál is nagyobb eredmény lenne, mint ha Moszkva egyszerűen elfogadná az európaiak részvételét.

A valódi tét azonban ennél jóval nagyobb. A béketárgyalások során ugyanis összekapcsolódhat Ukrajna jövőbeni biztonsági garanciáinak kérdése az egész kontinens biztonsági rendszerének átalakításával. Az amerikai tisztviselők egy NATO-hoz hasonló kollektív védelmi megállapodás lehetőségét is vizsgálják Ukrajna számára, amelyben akár maga a NATO is garanciavállalóként szerepet kaphatna.

Az európai fővárosok ugyanakkor óvatosak. A kontinens országai hajlandóak tárgyalni a szélesebb biztonsági rendszer kérdéseiről, hogy kezeljék Moszkva aggályait, de nem akarnak semmilyen átfogó változtatásba belemenni addig, amíg Ukrajnában nem születik békemegállapodás.

A német kormányzati körökben ráadásul komoly fenntartások vannak az egész folyamattal kapcsolatban. A tárgyalásokra rálátó egyik német tisztviselő a POLITICO-nak névtelenséget kérve úgy fogalmazott: Berlinben sokan alig látnak előnyt a jelenlegi folyamatban, és attól tartanak, hogy Oroszország csupán a békére való hajlandóság látszatát akarja kelteni.

„Az európaiak csak próbálnak túlélni”

– mondta.

Kushner szerint a cél az, hogy valamennyi vitás kérdésre egyszerre találjanak megoldást, a háború utáni biztonsági garanciák tényleges végrehajtására azonban csak a területi és egyéb kétoldalú viták rendezése után kerülhet sor. Ez Európának egyszerre jelenthet lehetőséget és komoly veszélyt: a kontinens végre beleszólhat a saját biztonságát meghatározó tárgyalásokba, de az is kiderülhet, hogy az orosz–amerikai megállapodás milyen feltételeket szabna egész Európa jövőjének.