Megmozdult valami a béke felé: Ukrajna és Oroszország is engedékenyebb lehet

Ukrajna és Oroszország a vitatott területek ügyében zárt ajtók mögött már mutatott „egy kis rugalmasságot” – számolt be amerikai sajtóértesülésekre hivatkozva az Euronews. A kedden Abu-Dzabiban megkezdődött újabb béketárgyalási forduló célja, hogy előrelépést érjenek el az orosz–ukrán háború lezárásában.

Továbbra is a területi kérdések jelentik a legnagyobb akadályt

Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások előtt arról beszélt, hogy Ukrajna a háború után „egy kicsit más formában” kerülhet ki a konfliktusból, de nem részletezte, milyen területi változásokra gondol. Moszkva ugyanis továbbra is azt követeli, hogy Kijev ismerje el a Krím, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon orosz fennhatóságát. Emellett azt is elvárja, hogy az ukrán csapatok a négy régió teljes területéről vonuljanak ki, beleértve azokat a részeket is, amelyeket az orosz hadsereg soha nem foglalt el. Ukrajna ezeket a követeléseket elutasítja.

Az amerikai tisztviselő, aki a felek közötti állítólagos rugalmasságról beszélt, nem árult el részleteket. Arra azonban figyelmeztetett, hogy a területi vitákat nem lehet rendezni anélkül, hogy előbb megállapodás születne Ukrajna háború utáni biztonsági helyzetéről.

„Nem fogják megoldani a donyecki kérdést és a területi vitát addig, amíg nem tudják, milyen lesz a háború utáni biztonsági struktúra”

– fogalmazott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások előtt közölte, hogy Kijev a harcok enyhítését célzó javaslatokkal érkezik Abu-Dzabiba. Emellett szeretnék elérni, hogy megállapodás szülessen egy háromoldalú, elnöki szintű találkozó megszervezéséről is, amelyen Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok vezetője venne részt.

Európa is helyet követel a tárgyalóasztalnál

A keddi egyeztetések első szakaszában ukrán, amerikai és európai képviselők ültek tárgyalóasztalhoz. Ez előkészítő találkozó volt az első olyan, Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével zajló háromoldalú egyeztetés előtt, amelyre február óta nem került sor.

Az ukrán delegációt vezető Rusztem Umerov közlése szerint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselői is részt vettek az előkészítő megbeszélésen. Az amerikai oldalt Steve Witkoff és Jared Kushner képviselte.

Umerov szerint az ukrán fél legfontosabb céljai a harcok lezárása, a háború utáni biztonsági garanciák megszerzése, a gazdaság újjáépítése és a humanitárius kérdések rendezése.

Az európai vezetők egyre határozottabban sürgetik, hogy az Európai Unió is érdemi szerepet kapjon az amerikai vezetésű békefolyamatban. Egy magas rangú amerikai tisztviselő a tárgyalások előtt úgy fogalmazott: „A háború lezárásához Európának is ott kell lennie a tárgyalóasztalnál.”

NATO-szerű garanciák és új biztonsági mechanizmusok is szóba kerültek

Az amerikai sajtó értesülései szerint Washington és Moszkva olyan biztonsági garanciákról is egyeztetett, amelyek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 4. és 5. cikkéhez hasonló rendelkezéseket tartalmazhatnának. Előbbi a biztonságot érintő fenyegetések esetén ír elő konzultációt a szövetségesek között, utóbbi pedig a kollektív védelem alapelveit rögzíti.

Felmerült a 2022-ben felfüggesztett NATO–Oroszország Tanács újjáélesztése, valamint egy olyan szankciós mechanizmus bevezetése is, amely lehetővé tenné az Oroszországgal szembeni korlátozások automatikus visszaállítását, amennyiben Moszkva megsértené a tűzszüneti megállapodást.

A diplomáciai erőfeszítések közben az orosz támadások továbbra sem szünetelnek. Zelenszkij hétfő esti beszédében arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a Dnyeper folyó mentén próbálja kettévágni Ukrajnát, a hidak és az energetikai infrastruktúra támadásával pedig egyre nehezebbé akarja tenni az emberek mindennapjait.

Az ukrán elnök szerint Oroszország célja, hogy a folyó mentén elszigetelje egymástól az ország településeit, és ellehetetlenítse a normális életet a városokban és falvakban.