Belföld
10 százalékos minimálbér-emelést szeretnének a Munkástanácsok
A Munkástanácsok Országos Szövetsége a tervezett adójóváírás mellett 10 százalékos bruttó minimálbér-emelést javasol. A szövetség továbbra is ragaszkodik a minimálbér felzárkóztatásához, és nyitott egy újabb hároméves bérmegállapodásra. A garantált bérminimum intézményét és a minimálbérhez viszonyított különbségét is meg kell őrizni.
Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az október 27-i VKF-egyeztetést követően elmondta:
a jelenlegi gazdasági körülmények és a tervezett adójóváírás indokolttá teszik a korábbi hároméves bérmegállapodás felülvizsgálatát.
A kormány olyan adójóváírási csomagot vetett fel, amely a korábbi megállapodás aláírásakor még nem volt ismert. A Munkástanácsok üdvözli a kezdeményezést, amely a szakszervezeti elképzelések újragondolását is indokolja. A minimálbér felzárkóztatásának céljáról azonban a szövetség nem kíván lemondani.
Kozma Zsolt a jelenlegi helyzetben azt tartaná reális célnak, hogy a nettó minimálbér meghaladja a KSH által közölt bruttó átlagkereset nettósított értékének 50 százalékát. Álláspontja szerint ehhez az adójóváíráson felül 10 százalékos bruttó minimálbér-emelésre is szükség van.
A Munkástanácsok nyitott egy újabb középtávú, akár hároméves megállapodásra. Ebben a kormány gazdasági előrejelzései alapján a felek közösen határozhatnák meg a minimálbér emelését megalapozó mutatókat és célszámokat. Közös célként lehetne rögzíteni, hogy 2030-ra a bruttó minimálbér elérje a mindenkori bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A szövetség a garantált bérminimum intézményének megtartását is szükségesnek tartja. A garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbségnek legalább fenn kell maradnia; a szükséges emelést ennek figyelembevételével kell meghatározni.
A Munkástanácsok bízik abban, hogy a munkaadói oldal a tárgyalások során felfelé módosítja kezdeti béremelési ajánlatát, és a felek közelebb kerülnek a megállapodáshoz.