Tüdőpestis gyanúja Oroszországban: mekkora a veszély Európára?

Az irkutszki pestisellenes intézet egyik munkatársa egy laboratóriumi baleset után halt meg – írta a regionális sajtó meg nem nevezett, a térség biztonsági szolgálataihoz közel álló forrásokra hivatkozva.

Az orosz hatóságok szerint nincs bizonyíték arra, hogy a nő megbetegedését az egyik olyan kórokozó okozta volna, amellyel munkája során foglalkozott. Az eset ugyanakkor aggodalmat keltett Oroszországban, miután nem megerősített sajtóértesülések szerint a nő tüdőpestisben halhatott meg. Ez a pestis ritkább, ugyanakkor súlyos formája, amely emberről emberre is terjedhet. Az orosz sajtó szerint mintegy 200, az elhunyt munkatárssal kapcsolatba került embert szigorú orvosi megfigyelés alá helyeztek, és a térség több kórházát is bezárták, illetve karantén alá vonták.

„Mivel a fertőzés egy laboratóriumban történt, amelyet feltehetően megfelelően fertőtlenítettek, és az embereket gyorsan karanténba helyezték, rendkívül valószínűtlen, hogy a fertőzés továbbterjedjen. Vagyis bár a betegség fertőző, várhatóan nem lesz lehetősége jelentősen terjedni”

– mondta Alice Hughes, a Melbourne-i Egyetem természetvédelmi tudományokkal foglalkozó professzora a Science Media Centre-nek. A közegészségügyi hatóságok ennek ellenére szorosan követik a fejleményeket.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) az Euronewsnak azt közölte, hogy „szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet”, és kapcsolatban áll az Egészségügyi Világszervezettel (WHO). „Tudomásunk van a kelet-oroszországi, ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedésről, amelynek hátterében a gyanú szerint pestis állhat. Ezt a gyanút azonban egyelőre nem erősítették meg” – közölte írásban az ECDC szóvivője.

A szóvivő hozzátette: a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott információk alapján nincs tudomás másodlagos megbetegedésekről vagy tartós emberről emberre terjedésről. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Irkutszk és az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség országai között kevés az utazás, „különösen jelenleg, Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt”.

A pestis több mint ötven éve nincs jelen Európában. Emberi megbetegedéseket ugyanakkor továbbra is jelentenek a világ más részein, különösen Afrikában, mindenekelőtt a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Madagaszkáron.

Mit mondanak a szakértők az európai kockázatról?

Bár az oroszországi gyanús esetről egyelőre nagyon kevés információ áll rendelkezésre, a szakértők szerint a tüdőpestis elszórt előfordulása önmagában nem számít rendkívüli jelenségnek. „A pestis nem történelmi betegség” – mondta Zania Stamataki, a Birminghami Egyetem vírusimmunológiával foglalkozó docense a Science Media Centre-nek. Mint fogalmazott, a betegség továbbra is endémiás a rágcsálópopulációkban Afrika, Ázsia és Amerika számos területén, és évente fordulnak elő emberi megbetegedések, köztük tüdőpestises esetek és járványok is.

Brendan Wren, a London School of Hygiene & Tropical Medicine mikrobiális patogenezissel foglalkozó professzora szerint ugyanakkor nincs ok különösebb aggodalomra, mivel a pestist okozó Yersinia pestis baktérium emberről emberre általában rosszul terjed.

Mi az a tüdőpestis?

A tüdőpestis a pestis egyik formája, amelyben a bakteriális fertőzés a tüdőt érinti. Ez a betegség legsúlyosabb formája, és a pestis egyetlen olyan változata, amely közvetlenül emberről emberre is terjedhet. Kezelés nélkül a halálozási arány 30 és 100 százalék között lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a tüdőpestis különösen fertőző, és légúti részecskékkel, emberről emberre terjedve súlyos járványokat is okozhat. Ha azonban időben felismerik és kezelik, a gyógyulás esélye magas. A lappangási idő akár mindössze 24 óra is lehet. A fertőzött személy köhögés és légúti váladék útján továbbadhatja a baktériumot másoknak.

Milyen tünetei vannak?

Tüdőpestis akkor alakulhat ki, ha a kezeletlen bubópestis vagy véráramfertőzéssel járó, úgynevezett szeptikémiás pestis baktériumai eljutnak a tüdőbe. A fertőzés akkor is kialakulhat, ha valaki egy fertőzött ember vagy állat által kiköhögött, kórokozót tartalmazó cseppeket belélegzi.

A tünetek jellemzően a fertőzést követő egy-három napon belül jelentkeznek. Súlyos légúti panaszokkal járhatnak, például légszomjjal és köhögéssel, amelyhez gyakran véres vagy vizes köpet társul.

Hogyan kezelhető?

Kezelés nélkül a tüdőpestis rövid idő alatt halálos lehet. A túléléshez és a szövődmények kockázatának csökkentéséhez ezért kulcsfontosságú a korai felismerés és a kezelés. A bélbaktériumok ellen alkalmazott antibiotikumok közül több is hatékony lehet a betegség kezelésében, ha időben megkezdik a terápiát.

„A pestis súlyos fertőző betegség. Ugyanakkor diagnosztizálható és olyan antibiotikumokkal kezelhető, amelyek Európában könnyen hozzáférhetők” – közölte az ECDC szóvivője. Tüdőpestis esetén a betegeket el kell különíteni, a velük kapcsolatba került személyeket pedig fel kell kutatni és szükség esetén kezelni – írja az ECDC.

Létezik oltás a pestis ellen?

Van pestis elleni oltás, de a WHO nem javasolja annak általános alkalmazását. Elsősorban azok számára lehet indokolt, akik fokozott fertőzési kockázatnak vannak kitéve, például a kórokozóval rendszeresen dolgozó laboratóriumi munkatársaknak vagy bizonyos egészségügyi dolgozóknak.

Mivel a világ legtöbb részén ritkák az emberi pestises megbetegedések, a közegészségügyi hatóságok jelenleg nem tartják szükségesnek a lakosság általános oltását. A vakcinációt elsősorban a különösen magas expozíciós kockázatnak kitett csoportokra korlátozzák.