Háromfrontos fenyegetés Németországban: Oroszország, Kína, szélsőjobb

A német hírszerzés vezetői többnyire zárt ajtók mögött tájékoztatják a Bundestag parlamenti ellenőrző bizottságát. Az üléseken a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND), az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV), valamint a katonai elhárítás (MAD) vezetői vesznek részt, a megbeszélések tartalma pedig szigorúan titkos.

2016 óta azonban évente egyszer nyilvános meghallgatást is tartanak, amelyen újságírók és előzetesen regisztrált érdeklődők is részt vehetnek. Az idei alkalom különösen borús képet festett Németország biztonsági helyzetéről: a hírszerzési vezetők szerint az ország lényegében már egy Oroszországgal vívott, árnyékban zajló konfliktusban találta magát.

„A 2029-re felvázolt katonai forgatókönyvek az árnyékos hírszerzési világban már ma valósággá váltak” – mondta Sinan Selen, az Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke. Ezzel arra a NATO-szakértői értékelésre utalt, amely szerint bizonyos körülmények között Oroszország néhány éven belül képessé válhat arra, hogy megtámadja a szövetséget.

Martin Jäger, a BND elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: semmi nem utal arra, hogy küszöbön állna egy közvetlen orosz katonai támadás Németország ellen. Moszkva jelenleg inkább úgynevezett hibrid vagy árnyékháborút folytat: szabotázsakciókkal, kibertámadásokkal, dezinformációval és kémkedéssel próbálja gyengíteni ellenfeleit. „Jelenleg egyetlen másik ország sem jelent Németország számára ilyen közvetlen, átfogó és konkrét fenyegetést” – mondta Jäger. Szerinte Németország veszélyesen közel kerülhet ahhoz, hogy egy Oroszországgal kialakuló fegyveres konfliktus részese legyen.

Németország Moszkva célkeresztjében

Berlin kulcsszerepet játszik Ukrajna támogatásában: katonai, pénzügyi és humanitárius segítséget is nyújt Kijevnek. Jäger szerint ezért Oroszország Németországot „az európai hegemón törekvései egyik legfontosabb akadályának” tekinti. A BND vezetője szerint ennek komoly következményei lehetnek egész Európára nézve. Ha Németország meginogna Ukrajna támogatásában, az szerinte nemcsak a német segítséget, hanem az egész európai támogatási rendszer stabilitását is veszélybe sodorná.

A hírszerzési vezetők szerint Oroszország a következő télen várhatóan tovább fokozza a nyomást Ukrajnán, miközben megpróbálja akadályozni a Nyugat fegyverszállításait is. Moszkva emellett tudatosan igyekszik bizonytalanságot kelteni és gyengíteni az Európai Unió, illetve más nyugati társadalmak ellenálló képességét. Selen ezt

hidegen kiszámított destabilizációs műveleteknek

nevezte.

Arra a kérdésre, hogy Németország nagyobb biztonságban lenne-e, ha kevesebb támogatást adna Ukrajnának, Jäger egyértelmű választ adott: szerinte Kijev támogatása Németország nemzeti érdeke. A fenyegetés pedig már nem merül ki a klasszikus kémkedésben. Egyre több szabotázsakcióval, sőt merényletkísérlettel is számolnak a német hatóságok. Különösen veszélyeztetettek a közlekedési útvonalak, a katonai infrastruktúra és a hadiipar.

A német hatóságok példaként a nyáron a lipcsei/halle-i repülőtéren történt incidenst említették. Egy ukrán teherszállító repülőgép közelében robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak, és a hatóságok Oroszországot tekintik az akció első számú gyanúsítottjának. Selen ismét azt hangsúlyozta, hogy egyértelmű jelek utalnak orosz részvételre.

Kémek helyett „eldobható ügynökök”

A német elhárítás számára egyre nagyobb problémát jelentenek az úgynevezett alacsony szintű ügynökök. Olyan emberekről van szó, akiket digitális csatornákon keresztül, gyakran közösségi médián keresztül szerveznek be, és kisebb feladatokat bíznak rájuk: információgyűjtést, szállítást vagy akár szabotázst. „A közösségi média ebben központi szerepet játszik” – mondta Selen. A hírszerzési vezetők szerint az orosz szolgálatok egyre szorosabban együttműködhetnek szervezett bűnözői csoportokkal is. A biztonsági szervek szerint erre a jelenségre a jövőben sokkal komolyabban kell felkészülniük.

A BND értékelése szerint Oroszország fokozatosan tolja egyre kijjebb a határokat, célzott akciókkal tesztelve, meddig mehet el anélkül, hogy komoly katonai válasz születne. Ide sorolják a NATO területe felett végrehajtott drónrepüléseket, valamint a moldovai légtér megsértését is.

Oroszország nagyon tudatosan tolja egy újfajta normalitás felé a határt

– fogalmazott Jäger.

A BND vezetője szerint az sem zárható ki, hogy Oroszország egyes NATO-tagállamok ellen hajt végre titkos műveleteket, különösen a balti országokban. Jäger a 2014-es krími eseményeket hozta fel példaként, amikor orosz katonák jelzés nélküli, úgynevezett „zöld emberkék” formájában jelentek meg. A német hírszerzés attól tart, hogy Moszkva hasonló módszerekkel a NATO reakcióképességét is tesztelheti: meddig lehet elmenni anélkül, hogy a szövetség egységesen és katonailag is reagálna.

Kína más típusú, de tartós kihívás

Oroszország mellett Kína is komoly biztonsági kihívást jelent Berlin számára, igaz, más természetűt. A német Alkotmányvédelmi Hivatal ismét arra figyelmeztetett, hogy Peking kutatási együttműködéseken és egyetemeken keresztül próbál hozzáférni német technológiai és tudományos ismeretekhez.

Kiemelt terület a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a hiperszonikus technológia és a biotechnológia. A német hatóságok nemcsak a tudományos együttműködéseket figyelik. Aggodalmat kelt az is, hogy egyre több kínai technológiai termék kerül be a német háztartásokba és infrastruktúrába.

Az internetre kapcsolódó autók, háztartási berendezések és más okoseszközök ugyanis adatokat gyűjthetnek, amelyek illetéktelen kezekbe kerülve biztonsági kockázatot jelenthetnek. Szélsőséges esetben még az sem zárható ki, hogy bizonyos rendszereket távolról leállítsanak.

A szélsőjobb már a Bundeswehrben is jelen van

A parlamenti meghallgatás jelentős részét a szélsőségesség kérdése foglalta el. Sinan Selen „rendkívül aggasztó trendről” beszélt a jobboldali szélsőségesség kapcsán.

A BfV szerint egyre több fiatal, erőszakra hajlamos csoport jelenik meg, amelyek ráadásul nemzetközi hálózatokat építenek ki. A radikalizálódás a német hadsereget, a Bundeswehrt sem kerüli el. Martina Rosenberg, a katonai elhárítás vezetője arról számolt be, hogy nőtt a szélsőségesség gyanújával vizsgált esetek száma a fegyveres erőknél. A biztonsági szolgálatok vezetői szerint mindez egy szélesebb társadalmi folyamat része: a társadalom növekvő polarizációja és radikalizálódása a hadseregben is megjelenik.

Több hatalmat kérnek a hírszerzők

A háromfrontos fenyegetésre hivatkozva a BND és a BfV vezetői egyaránt támogatják a hírszerző szolgálatok jogköreinek tervezett bővítését. A reform jelentősen kiterjesztené az ügynökségek lehetőségeit az adatok gyűjtésére, tárolására és automatizált elemzésére. Emellett a szolgálatok első alkalommal közvetlenül is felléphetnének bizonyos fenyegetések ellen: például szabotázsakciók vagy hackertámadások esetén ellenakciókat indíthatnának.

„A geopolitikai instabilitás, a konfliktusokra hajlamos rendszerszintű rivalizálás és a hibrid agresszió idején minden korábbinál nagyobb szükség van célzott képességekre és robusztus biztonsági rendszerekre” – mondta Selen. Jäger ennél is határozottabban fogalmazott: „Ha megkapjuk ezeket a jogköröket, használni fogjuk őket. És ellenfeleink érezni fogják a következményeket.”

A tervezett reformnak azonban komoly ellenzői is vannak Németországban. A kritikusok attól tartanak, hogy a hírszerzés és a rendőrségi beavatkozás közötti eddigi határvonal elmosódhat. Konstantin von Notz, az ellenzéki Zöldek parlamenti ellenőrző testületben ülő képviselője ezért nagyobb ellenőrzést követel a titkosszolgálatok felett. Arra számít, hogy a hírszerzési jogkörök bővítésének terve végül a Szövetségi Alkotmánybíróság elé kerül.

Németország tehát egyszerre próbálja kezelni az Oroszország felől érkező közvetlenebb biztonsági fenyegetést, Kína hosszú távú technológiai és hírszerzési kihívását, valamint a saját társadalmán belül erősödő szélsőjobboldali radikalizmust. A vita közben már nem pusztán arról szól, hogyan védje meg magát az állam, hanem arról is, hogy meddig terjesztheti ki a biztonságra hivatkozva a saját hatalmát anélkül, hogy közben maga is veszélyeztetné a demokratikus jogállam határait.