Gazdaság / HR
Lassul az albérletpiac, de a fiatalok még mindig nem tudják megfizetni a lakhatást
Mérséklődött az albérletárak emelkedése, a fiatalok számára azonban továbbra is komoly anyagi terhet jelent az önálló lakhatás. Miközben az átlagos havi bérleti díj már 145 ezer forint, a 19-29 évesek legfeljebb 132 ezer forintot tartanának megfizethetőnek. A lakásvásárlás lehetőségei sem biztatóak: a fiatalok közel fele úgy gondolja, örökség vagy családi segítség nélkül nem juthat saját ingatlanhoz.
Már a lassuló albérletárak is meghaladják a fiatalok lehetőségeit
Jelentősen visszafogottabbá vált az albérletárak emelkedése az elmúlt időszakban, a lakhatás azonban ettől még nem lett könnyebben elérhető a fiatalok számára. A K&H ifjúsági index 2026 harmadik negyedéves adatai szerint az átlagos havi bérleti díj 145 ezer forint, miközben a fiatalok átlagosan legfeljebb 132 ezer forintot tudnának vagy szeretnének erre a célra fordítani.
A különbség ugyan nem tűnik hatalmasnak, a havi 13 ezer forintos eltérés éves szinten már 156 ezer forintot jelent. Ráadásul a bérleti díj mellett a rezsit, az élelmiszert és az egyéb megélhetési költségeket is finanszírozniuk kell azoknak, akik önálló háztartást szeretnének fenntartani.
A változás üteme ugyanakkor figyelemre méltó. 2024 és 2025 harmadik negyedéve között az átlagos havi bérleti díj 119 ezerről 141 ezer forintra emelkedett, ami 18,5 százalékos drágulást jelentett. Az elmúlt egy évben viszont már csak 2,8 százalékos növekedést mértek. A lassulás tehát egyértelmű, de a korábbi áremelkedések hatása továbbra is érezhető a piacon.
A saját lakás egyre távolabbi álomnak tűnik
A felmérésből az is kiderül, hogy a fiatalok jelentős része nem feltétlenül azért választja az albérletet, mert ezt tartja a legjobb megoldásnak. A megkérdezettek 58 százaléka szerint a jelenlegi lakásárak mellett szinte csak a bérlés jelent lehetőséget az önálló élet megkezdésére. Ezzel párhuzamosan 53 százalékuk pénzkidobásnak tartja az albérletre fordított összeget.
A két vélemény közötti ellentmondás jól mutatja a fiatalok lakhatási helyzetét: sokan szeretnének saját ingatlant, de a vásárláshoz szükséges önerő és a lakásárak miatt erre nincs reális lehetőségük. A rendszeres bérleti díj ráadásul éppen attól a megtakarítástól veheti el a pénzt, amely később egy saját otthon megvásárlásához szükséges lenne.
A kilátások sem túl biztatóak. A K&H ifjúsági index szerint a 19-29 évesek 45 százaléka úgy véli, hogy öröklés vagy ajándékba kapott ingatlan nélkül nem lesz más lehetősége saját lakáshoz jutni. Ez azt jelzi, hogy a lakhatási problémák nem csupán az albérleti díjakban jelentkeznek, hanem a hosszabb távú önállósodás lehetőségeit is korlátozzák.
A felmérés alapján tehát hiába mérséklődött az albérletárak növekedése, a fiatalok pénzügyi lehetőségei és a lakhatás tényleges költségei között továbbra is jelentős a különbség. Az önálló életkezdés sokak számára egyre inkább kompromisszumokkal, családi segítséggel vagy hosszú éveken át tartó spórolással válhat elérhetővé.
Forrás: K&H