Gazdaság / HR
Több hitelt vesznek fel a magyarok, mint amennyit félre tudnak tenni
Veszélyes fordulatot jelez a magyar háztartások pénzügyi helyzetében, hogy 2008 óta először több hitelt vettünk fel, mint amennyit megtakarítottunk. Bár a háztartások pénzügyi vagyona egy év alatt 10,1 százalékkal nőtt, az adósságállomány ennél jóval gyorsabban, 17,5 százalékkal emelkedett. Közben egyre többen tartják megtakarításaikat devizában, a legtöbb új pénz befektetési alapokba és állampapírokba áramlik. Meglepő azonban, hogy több mint 20 ezer milliárd forint áll olyan helyen, ahol szinte semmit sem kamatozik.
Az adósság növekedése már a megtakarításokat is megelőzi
A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint a harmadik negyedévben 715 milliárd forint új hitelt vettek fel a magyar háztartások, miközben mindössze 662 milliárd forintot fordítottak új megtakarításokra. A fordulat hátterében elsősorban az Otthon Start program által felpörgetett lakáshitelezés áll. Eközben a lakosság pénzügyi vagyona tovább gyarapodott, de az eladósodás üteme már jóval meghaladja a vagyon növekedését. A megtakarítások szerkezete is változik: egyre több pénz kerül befektetési alapokba és devizába, miközben hatalmas összegek maradnak szinte teljesen kamatmentes számlákon és készpénzben.
Gyorsabban nő az adósság, mint a vagyon
A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 2026 szeptemberének végére elérte a 127,7 ezer milliárd forintot, ami 10,1 százalékos éves növekedés. Az adósságállomány ugyanakkor ennél jóval gyorsabban, 17,5 százalékkal, 20,7 ezer milliárd forintra emelkedett. Ilyen gyors növekedésre 2009 óta nem volt példa.
A harmadik negyedév különösen figyelemre méltó fordulatot hozott: 2008 óta először fordult elő, hogy a háztartások több új hitelt vettek fel, mint amennyit megtakarítottak. Az Otthon Start program jelentősen élénkítette a lakáshitelezést: három hónap alatt 474 milliárd forint ingatlanhitelt vettek fel a magyarok, 2,6-szor annyit, mint egy évvel korábban. A banki ingatlanhitelek teljes állománya egy év alatt 32 százalékkal nőtt.
A megtakarítások között is átrendeződés figyelhető meg. A háztartások pénzügyi megtakarításainak már 21,7 százaléka devizában, jellemzően euróban van. Ez 2019 végén még csak 14,8 százalékot tett ki. A harmadik negyedévben a befektetési jegyek bizonyultak a legnépszerűbb megtakarítási formának: 533 milliárd forint áramlott ezekbe, míg állampapírokba további 277 milliárd forint került. Az állampapírok iránti érdeklődés is erősödött: 2026 első kilenc hónapjában nettó 1152 milliárd forinttal nőtt az állomány.
Évente több százmilliárd forintot bukhatunk a rosszul kezelt megtakarításokon
Miközben egyre többen keresik a befektetési lehetőségeket, a háztartásoknál hatalmas összeg áll gyakorlatilag kamatozás nélkül. Szeptember végén 12,3 ezer milliárd forint volt látra szóló és folyószámlabetétekben, amelyekre a bankok átlagosan mindössze 0,17 százalékos kamatot fizettek. Emellett 7,6 ezer milliárd forintot tartottak készpénzben, további 392 milliárd forint pedig a Magyar Államkincstárnál várakozott. Ez összesen több mint 20 ezer milliárd forint.
A kincstári számlákon lévő pénz jelentős része a lejáró állampapírokból és a kifizetett kamatokból származik. Ezeket a Kincstár nem fekteti be automatikusan újra, így a tulajdonosoknak maguknak kell gondoskodniuk a további befektetésről.
A Bankmonitor számításai szerint már az is jelentős különbséget jelentene, ha a látra szóló betétekben és készpénzben tartott összeg felét rövid lejáratú állampapírba helyeznék a háztartások, a kincstári számlákon várakozó pénzt pedig újra befektetnék. Ezzel évente több mint 500 milliárd forint többlethozam keletkezhetne. A számítás három hónapos Diszkont Kincstárjeggyel és 5 százalékos éves hozammal kalkulál.
A szakértők szerint érdemes rendszeresen áttekinteni a megtakarításokat, különösen a bankszámlán és a Kincstárnál parkoló összegeket. A mindennapi kiadásokra és váratlan helyzetekre természetesen szükség van könnyen hozzáférhető tartalékra, de az ezen felüli pénz hosszabb távon jelentős hozamot termelhetne megfelelő befektetéssel.
Forrás: bankmonitor.hu