Hároméves csúcsra ugrott az euróövezeti infláció szeptemberben

Az euróövezeti fogyasztói árak szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedtek augusztushoz képest, miközben az éves infláció az augusztusi 3,2 százalékról 3,8 százalékra ugrott. Ez 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték; akkor 4,3 százalékos volt az infláció. A 3,8 százalékos ráta csaknem kétszerese az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos inflációs céljának, amelyet a jegybank középtávon az árstabilitással összhangban álló szintnek tekint.

A szeptemberi adat ugyanakkor nem minden tekintetben jelez széles körű inflációs nyomást. Az energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárak nélkül számított úgynevezett maginfláció 2,5 százalékra emelkedett az augusztusi 2,4 százalékról, pontosan megfelelve az elemzői várakozásoknak.

Ez fontos kérdés elé állítja az EKB-t: átmeneti, energiapiaci sokkról van szó, amely idővel kifullad, vagy az energiaárak emelkedése szélesebb körű inflációs nyomást indít el?

Az energiaárak hajtották az infláció megugrását

Az energiaárak szeptemberben 18,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez jelentős gyorsulás az augusztusi 14,3 százalékhoz képest. Egyetlen hónap alatt, augusztusról szeptemberre 3,9 százalékkal drágult az energia.

Az energia súlya az euróövezeti harmonizált fogyasztóiár-indexben mintegy 9 százalék. Az éves 18,8 százalékos drágulás így nagyjából 1,7 százalékponttal járult hozzá a 3,8 százalékos teljes inflációhoz. Ez alapján az energiaárak emelkedése valóban a szeptemberi inflációs gyorsulás meghatározó tényezője volt.

A szolgáltatások inflációja eközben 3,2 százalékra gyorsult az augusztusi 3,0 százalékról. A szolgáltatások az euróövezeti inflációs kosár legnagyobb súlyú fő kategóriáját alkotják, mintegy 47 százalékos részesedéssel. Ide tartoznak többek között a lakbérek, az éttermi szolgáltatások, az utazás és a biztosítások.

Az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek ára éves összevetésben 1,4 százalékkal nőtt, szemben az augusztusi 1,1 százalékkal. Ezen belül különösen az úgynevezett feldolgozatlan élelmiszerek – például a friss gyümölcsök, zöldségek és húsok – drágulása gyorsult: éves szinten 4,0 százalékra, az augusztusi 2,7 százalékról.

A nem energiaipari iparcikkek – például a személyautók, ruházati termékek és háztartási gépek – ára 1,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, az augusztusi 1,2 százalék után. Ez volt az egyetlen nagyobb termékkategória, amelyben lassult az éves infláció.

Hol volt a legmagasabb az infláció az euróövezetben?

Az euróövezeten belül Litvániában volt a legmagasabb az éves infláció, 6,1 százalékos értékkel. Ez az augusztusi 5,6 százalékhoz képest további gyorsulást jelent.

Bulgária, amely 2026. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez, 5,6 százalékos inflációval következett. Cipruson és Luxemburgban egyaránt 5,2 százalékos, Görögországban 5,1 százalékos, Spanyolországban pedig 5,0 százalékos éves inflációt mértek.

Összesen hat euróövezeti tagállamban érte el vagy haladta meg az infláció az 5 százalékot, míg tíz országban az euróövezeti 3,8 százalékos átlaggal azonos vagy annál magasabb volt az éves drágulás. A lista másik végén Málta állt 2,4 százalékos inflációval, Finnországban 2,6 százalékot, Lettországban pedig 2,9 százalékot mértek. Lettország volt az egyetlen euróövezeti tagállam, ahol az éves infláció szeptemberben csökkent az előző hónaphoz képest.

Olaszországban és Franciaországban gyorsult a legnagyobb mértékben az infláció a nagy gazdaságok közül

Az euróövezet négy legnagyobb gazdaságában egyaránt gyorsult az infláció szeptemberben. Olaszországban volt a legnagyobb emelkedés: az éves infláció 3,2 százalékról 4,1 százalékra ugrott. Az olasz fogyasztói árak egyetlen hónap alatt 2,0 százalékkal emelkedtek, ami a teljes euróövezetben is kiugróan magas havi növekedés.

Franciaországban az infláció 2,6 százalékról 3,4 százalékra gyorsult. Ezzel a francia infláció meghaladta a németországi értéket: Németországban 2,9 százalékról 3,3 százalékra nőtt az éves ráta.

A négy legnagyobb gazdaság közül továbbra is Spanyolországban volt a legmagasabb az infláció, ahol az éves ráta 4,6 százalékról 5,0 százalékra emelkedett.

Mit jelenthet az inflációs ugrás az EKB számára?

Az EKB szeptember 10-én 25 bázisponttal megemelte mindhárom irányadó kamatát. A betéti rendelkezésre állás kamata ezzel 2,50 százalékra emelkedett, és szeptember 16-án lépett hatályba. Ez volt a jegybank idei második kamatemelése, a júniusi emelést követően. A magasabb kamatok megdrágítják a háztartások és a vállalatok hitelfelvételét. Ez jellemzően visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, ami idővel mérsékelheti az árakra nehezedő nyomást.

Az EKB szeptemberi prognózisa szerint az euróövezetben az éves infláció 2026-ban átlagosan 3,0 százalék, 2027-ben 2,5 százalék, 2028-ban pedig 2,1 százalék lehet. A jegybank szakértői szerint az inflációt elsősorban az energiapiaci sokk hajtja, amelynek hatása később várhatóan mérséklődik.

Az EKB Kormányzótanácsának következő monetáris politikai ülése október 28–29-én lesz Frankfurtban, a kamatdöntést október 29-én jelentik be. Ezen az ülésen nem készül új szakértői makrogazdasági prognózis; a következő előrejelzési csomag decemberben érkezik. A szeptemberi inflációs adat így újabb figyelmeztetés az EKB számára. A headline infláció jóval a 2 százalékos cél felett van, ráadásul szeptemberben tovább gyorsult.

A piaci várakozások ugyanakkor változékonyak. Az eredeti beszámolóban szereplő 91 százalékos valószínűség egy további, októberi kamatemelésre vonatkozó piaci árazásból származott, ezért ezt nem érdemes az EKB várható döntéseként értelmezni. A piacok jelenlegi árazása időközben változhat, és az EKB maga is hangsúlyozza, hogy döntéseit adatfüggő, ülésről ülésre meghozott megközelítés alapján alakítja.

A legfontosabb kérdés ezért továbbra is az, hogy az energiaárak okozta inflációs sokk átmeneti marad-e, vagy fokozatosan begyűrűzik a szolgáltatások és más termékek áraiba is. Az első jelek alapján az energia egyértelműen a szeptemberi gyorsulás fő mozgatórugója, miközben a 2,5 százalékos maginfláció mérsékeltebb, de továbbra is az EKB célja feletti árnyomásra utal.

Adatforrás: Eurostat, az euróövezeti infláció 2026. szeptemberi gyorsbecslése; Európai Központi Bank, 2026. szeptemberi monetáris politikai döntés és makrogazdasági prognózis. A szeptemberi Eurostat-adatok jelenleg gyorsbecslések, a teljes körű, végleges adatközlés október 16-án várható.