Generációs különbségek a fogyasztói bizalomban

A GKI Fogyasztói Bizalmi Index alakulása korcsoportok szerint, 2022-2026

Forrás: GKI

Már a 2022 eleji, inflációs sokk előtti adatok is jelentős különbségeket mutattak. A 18-29 évesek indexe enyhén pozitív tartományban állt, míg a 65 év felettieké erősen negatív volt. A 30-49 és az 50-64 évesek szintén pesszimisták voltak, de kevésbé, mint a náluk idősebbek. Ez arra utal, hogy a különböző generációk ebben a relatíve kedvező periódusban is különböző módon érzékelték saját gazdasági helyzetüket és jövőbeli kilátásaikat. A különbségek hátterében eltérő jövedelmi helyzet és életkori sajátosságok állnak.

A fiatalok jövedelmének nagyobb része munkabér, amely az elmúlt években viszonylag gyorsabban alkalmazkodott az inflációhoz, ráadásul körükben egyszerűbb a munkahelyváltás és így nagyobb a béremelkedés lehetősége. A 65 év felettiek jövedelmének döntő része nyugdíj, amely csak éppen követi az árak emelkedését. Az 50-64 éveseknél gyakran egyszerre jelenik meg a saját megélhetési költségek növekedése, a gyermekek támogatása és az idős szülők segítésének terhe, ami különösen érzékennyé teszi őket a gazdasági bizonytalanságra.

A 2022-es év minden korcsoportban erős bizalomromlást hozott, és az index visszaesésének mértéke is hasonló volt. Ezzel együtt az év őszére az 50 év feletti korcsoportok mutatói rendkívül alacsony szintekre estek, miközben a fiatalok valamivel kedvezőbb pozícióban maradtak. Előbbiek esetében a nagyon alacsony szintet főként a fogyasztási szerkezet magyarázza.

Az idősebb háztartások kiadásain belül nagyobb súlyt képviselnek az élelmiszerek, a rezsi és az egészségügyi kiadások, vagyis azok a tételek, amelyek 2022-ben kiemelkedően gyorsan drágultak. A fiatalabbaknál nagyobb arányt képviselnek a szolgáltatások, a szabadidős kiadások és a halasztható tételek, amelyek előbbiekhez képest kevésbé drágultak. Ugyanaz az inflációs környezet tehát az idősek számára sokkal közvetlenebb életszínvonal-romlást jelentett.

A 2022-es sokk után az egyes korcsoportok indexeinek helyreállása négy jól elkülönülő pályán haladt:

• Fiatalok – gyors visszapattanás: A 18-29 évesek pályája bizonyult a legdinamikusabbnak. Már 2023-ban látványos javulás indult el, 2024-ben pedig tartósan a többi korcsoport fölött stabilizálódtak a várakozások. A fordulat 2026 tavaszán vált igazán markánssá, amikor indexük ismét pozitív tartományba emelkedett, és nyáron is ott maradt. A gyors visszapattanás mögött nemcsak a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzet áll, hanem az is, hogy a fiatalok általában hosszabb időhorizonton gondolkodnak. Várakozásaikat erősebben befolyásolják a jövőbeni jövedelmi kilátások és az élethelyzet javulásának reményei, ezért hangulatuk gyakran gyorsabban reagál a kedvező gazdasági vagy politikai hírekre. Körükben a Tisza párt népszerűsége az átlagnál magasabb volt, így annak választási győzelme pozitív fogadtatásra talált.
• 30-49 évesek – elhúzódó alkalmazkodás: A 2022-es mélypont után a javulás jóval lassabb volt, és hosszabb oldalazó szakasz következett. Ebben az életkorban a legmagasabb a pénzügyi kötelezettségek aránya: lakáshitel, gyermeknevelési kiadások és hosszú távú pénzügyi tervek terhelik a háztartásokat. A bizonytalan kamatkörnyezet és az emelkedő megélhetési költségek ezért erősebben fékezik az optimizmust, még akkor is, ha a jövedelmek közben javulnak. A választásokon ez a korosztály is erőteljesen a változást akarta, így a pozitív hangulat fennmaradása érthető.
• 50-64 évesek – óvatos javulás: a 2022-es visszaesés mélyebb volt, a későbbi korrekció pedig lassabban haladt. Bár 2024-től fokozatos javulás látható, az index végig negatív tartományban maradt, és 2026 nyarán is enyhén negatív értéket mutatott. Ebben az életszakaszban már erősebben megjelenik a nyugdíjközeli bizonytalanság. Felértékelődik a megtakarítások biztonsága, az egészségügyi ellátás és a jövőbeni jövedelem stabilitása, ezért ez a korcsoport jellemzően kockázatkerülőbb és lassabban hiszi el a gazdasági javulás tartósságát.
• Idősek – tartós óvatosság: A 2022-es mélypont után ugyan fokozatos korrekció következett be, de 2026 közepére sem sikerült elérniük a semleges tartományt. Miközben a fiatalok már pozitív hangulatot jeleztek, az idősek továbbra is inkább bizonytalanságot érzékeltek. Ennek hátterében az alacsonyabb jövedelmi rugalmasság mellett a magasabb egészségügyi kockázat és az erősebb vagyonmegőrzési igény áll. Fogyasztási döntéseikben a biztonság elsődleges szempont, ezért még kedvezőbb makrogazdasági környezetben is hajlamosabbak megtakarítani és visszafogni a kiadásaikat. Jellemzően e korosztály inkább a korábbi kormány fennmaradását kívánta (tekintettel a 14. havi nyugdíj ígéretére), így annak bukása sem javította a hangulatukat.

A választás utáni időszak tehát általános optimizmust hozott, ugyanakkor a korcsoportok eltérő sebességgel és eltérő tartóssággal reagáltak a politikai-gazdasági fordulatra. A fiatalok nemcsak gyorsabban javultak, hanem optimizmusukat tartósabban megőrizték, míg az idősebb korcsoportoknál a kezdeti javulást hamarabb követte egy újabb elbizonytalanodás. Ennek ellenére a legfiatalabb és a legidősebb korosztály közötti bizalmi különbség a 2022 és 2025 közötti átlagosan 30 pont körüli szintről 20 pont alá csökkent a választás utáni időszakban, vagyis az idősebbek felzárkóztak a fiatalokhoz.

Ha a négy korcsoport pályáját együtt vizsgáljuk, jól látható, hogy a gazdasági ciklus mindegyik generációra hatott, de eltérő amplitúdóval és eltérő időzítéssel. Négy, generációsan jól elkülönülő pálya rajzolódik ki, amelyek mögött eltérő jövedelmi szerkezet, fogyasztói kosár, pénzügyi kötelezettség, kockázatvállalási hajlandóság és jövőkép húzódik. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése, hogy a lassan javuló gazdasági környezet képes-e az idősebb háztartások bizalmát tartósan felzárkóztatni a fiatalabb generációkéhoz, vagy a generációs különbségek hosszabb távon is fennmaradnak.