Hiányzik a nyár? Így küzdhetjük le a munkába való visszatérés utáni rosszkedvet

Még egy hete egészen más volt az élet. Későn feküdtünk, lustálkodva indultak a reggelek, jutott idő a családdal közös programokra – és egy kicsit önmagunkra is. Még akkor is nehéz lehet visszarázódni a munkába, ha egyébként szeretjük a munkánkat. Különösen igaz ez szeptemberben, amikor a nappalok fokozatosan rövidülnek, és a nyár vége még inkább érezteti a hatását. Néhány egyszerű módszer azonban segíthet abban, hogy könnyebben vegyük az átmenetet.

Kezdjük kisebb feladatokkal

Csábító lehet, hogy az első munkanapon rögtön a legnehezebb feladatnak essünk neki. Sarah Robinson karriercoach szerint azonban jobb, ha fokozatosan térünk vissza a munkához: először kisebb, könnyebben teljesíthető feladatokat érdemes elvégezni, amelyek gyors sikerélményt adnak. „Az a lényeg, hogy lendületet szerezzünk, mert egy hatalmas, feldolgozásra váró postaláda láttán könnyen úgy érezhetjük, hogy az egész egyszerűen túl sok” – mondja.

Susan Carr tanácsadó is egyetért ezzel. Szerinte ez természetesen nem minden munkakörben kivitelezhető, de ahol van rá lehetőség, az első munkanapon érdemes valamivel kevesebbet elvárni magunktól. Ez akár azt is jelentheti, hogy a napot az e-mailek átnézésével töltjük ahelyett, hogy egymást követő megbeszélésekkel zsúfolnánk tele.

Tara Humphrey, az alapellátás vezetésével foglalkozó tanácsadó ennél is tovább megy: ő a visszatérés első napján is bekapcsolva hagyja a távolléti üzenetét. „Ha lehet, egy kicsit elbújok. Szükségem van arra a kis lélegzetvételnyi időre.” Szerinte az is sokat segíthet, ha a távolléti üzenetünk egyértelműen jelzi, mikor térünk vissza, és arra kéri az embereket, hogy akkor keressenek újra. Így kevésbé kell azon aggódnunk, vajon lemaradtunk-e valami fontosról a szabadság alatt.

Van azonban ennél radikálisabb megoldás is. Humphrey felidézi egyik kollégáját, aki egyszerűen törölte az összes e-mailt, amely a nyaralása alatt érkezett. „Azt mondta: »Ha fontos vagyok nekik, majd újra megkeresnek.«”

Őrizzünk meg egy kis nyári életérzést otthon is

Susan Carr szerint érdemes végiggondolni azt is, mi tette igazán élvezetessé a nyaralást, és hogy ezek közül mit tudunk beépíteni a hétköznapjainkba.

Lehet, hogy minden nap nem tudunk délutáni sziesztát tartani, de például főzhetünk olyan ételeket, amelyeket a nyaralás alatt szerettünk meg. Carr arra is biztat, hogy őrizzük meg azt a kíváncsiságot, amely egy új hely felfedezésekor jellemző ránk, és próbáljunk meg turistaként tekinteni a saját környékünkre. „Amikor elutazunk valahová, megnézzük az épületeket, rácsodálkozunk az építészetre, felkeressük a látnivalókat. De azt hiszem – és ezt Manchesterben én is gyakran tapasztalom –, hogy nem mindig értékeljük eléggé azt, ami közvetlenül a környezetünkben található.”

Dr. Joy Conlon pszichoterapeuta, az Alive 365 nevű jólléti coaching szolgáltatás vezetője szintén azt javasolja, hogy hozzunk haza magunkkal valamit abból, ami a nyaralás alatt feltöltött bennünket. Ez lehet például egy esti séta, az, hogy étkezés közben nem nézünk képernyőt, lefekvés előtt inkább olvasunk a telefon nyomkodása helyett, vagy egyszerűen több időt töltünk a szabadban.

Gondoljuk át, hogyan érezzük magunkat a munkánkban

A munkába való visszatérés utáni rosszkedv mögött azonban nem mindig csupán a nyár utáni nosztalgia áll. Érdemes lehet a tünetek helyett az okokat is megvizsgálni. Carr korábban ügyvédként dolgozott, mielőtt tanácsadó lett. „Már a szabadságom előtt is éreztem valahol, hogy nincs minden rendben, és meglehetősen stresszes voltam” – meséli.

„Elutaztam nyaralni, majd amikor visszatértem, hirtelen azt vettem észre, hogy minden nap zokogok. Ez már nem egyszerűen arról szólt, hogy időre van szükségem az alkalmazkodáshoz. Annak a jele volt, hogy újra kellett gondolnom az életemet.” De honnan tudhatjuk, hogy csak a hosszú, ráérős reggelek hiányoznak, vagy valóban elégedetlenek vagyunk a munkánkkal?

„Talán túlságosan is kézenfekvőnek hangzik – mondja Carr –, de az egyik legfontosabb jel az, hogy meddig tart ez az érzés.” Nemcsak az időtartam számít, hanem az érzések intenzitása is. A napozóágyon fekve könnyű elképzelni, hogy mindent hátrahagyunk, és például búvároktatónak vagy jógaoktatónak állunk. Carr azonban óva int az ilyen hirtelen, átgondolatlan döntésektől. „Arról van szó, hogy adjunk magunknak időt, és gondoljuk végig, hogyan szeretnénk változtatni.”

Foglaljuk le a következő nyaralást – és ne csak a medence mellett pihenjünk

Nem csupán maga a nyaralás tesz jót. Már az is fontos szerepet játszik a közérzetünkben, hogy várjuk az utazást – mondja Dr. Mark Williamson, az Action for Happiness nevű jótékonysági szervezet vezérigazgatója. Az sem mindegy, milyen nyaralást választunk, illetve mennyi időre utazunk el.

Williamson egy kutatásra hívja fel a figyelmet, amely szerinte meglepő eredményt hozott: a fizikailag aktív nyaralások a jóllét szempontjából kedvezőbbek lehetnek annál, mint amikor egyszerűen egész nap a medence mellett heverészünk. „Ha a programban szerepel séta, kerékpározás, úszás vagy felfedezés, nagyobb eséllyel térünk haza valóban feltöltődve” – mondja. A következő pihenés hosszát is érdemes megfontolni.

„A hosszabb szabadságok nagyobb lendületet adnak, de úgy tűnik, ez a hatás gyorsabban elhalványul. Ennek részben az lehet az oka, hogy egy hosszabb szünet után nagyobb hegy vár ránk, amikor visszatérünk.” Bizonyos kutatások arra utalnak, hogy a rövidebb, de rendszeresebb pihenők összességében nagyobb jólléti előnnyel járhatnak. „Az öt nap szabadság után érzett felfrissülés talán nincs olyan messze a tíznapos pihenésétől, viszont egy rövidebb szünetet kétszer olyan gyakran is beiktathatunk.”

A nyár tehát véget érhet, de az életérzését nem feltétlenül kell teljesen elengednünk. Egy kis fokozatosság a munkába való visszatéréskor, néhány nyári szokás megőrzése, a saját környezetünk újrafelfedezése és a rendszeres pihenés mind segíthet abban, hogy a szabadság vége ne jelentsen egyben a jó közérzet végét is.