A teljes kapitulációtól az olcsó benzinig: így szűkülnek Trump iráni céljai

A konfliktus kezdetén a követelések között szerepelt Irán teljes kapitulációja, a rezsimváltás, annak garantálása, hogy Teherán soha ne jusson atomfegyverhez, valamint az iráni támogatású közel-keleti fegyveres szervezetek, köztük a Hezbollah támogatásának megszüntetése.

Vance csütörtökön a Fox Newsnak már mindössze két fő célt nevezett meg. „Az első számú cél az, hogy az Öböl-menti országok továbbra is olajat és gázt küldjenek a világgazdaságba, hogy stabilak maradjanak az energiaárak” – mondta. A második szerinte az, hogy Irán soha ne jusson atomfegyverhez.

Ez jelentős változás. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője ugyan pénteken azt hangsúlyozta, hogy a két cél egyformán fontos Trump számára, ám az olaj- és gázárak alacsonyan tartása korábban egyáltalán nem szerepelt a háború hivatalos céljai között.

Folyamatosan változik a háború célja

Trump májusban még ennél is egyértelműbb volt. Arra a kérdésre, figyelembe veszi-e az amerikaiak anyagi helyzetét az iráni háború lezárásakor, azt válaszolta: „Egyáltalán nem.” Azt hangsúlyozta, hogy az iráni atomprogram felszámolása olyan fontos, hogy más szempontok nem befolyásolhatják a döntéseit.

Az adminisztráció háborús céljai azonban már a konfliktus kezdete óta változtak. A különböző tisztségviselők eltérő listákat soroltak: egyesek az iráni rakétaprogram megsemmisítését emelték ki, mások az ország haditengerészetének vagy légierejének felszámolását, míg ismét mások az iráni proxycsoportok finanszírozásának megszüntetését tartották fontosnak.

A korábbi célkitűzések között azonban az amerikai energiaárak stabilizálása nem szerepelt. Ráadásul a Hormuzi-szoros a háború előtt nyitva volt, vagyis az olaj- és gázszállítások biztosítása lényegében a konfliktus előtti állapot helyreállítását jelentené.

Az elmúlt hónapokban más területeken is érzékelhető volt a követelések enyhülése. Júniusban Washington és Teherán olyan egyetértési megállapodást kötött, amelyben már alig jelentek meg a korábban központi amerikai célok. Trump pedig egyre többször beszélt arról, hogy az amerikai támadások talán már elegendő kárt okoztak az iráni atomprogramban.

Washingtonnak egyre fontosabb lehet a kiút

Az elnök korábban Irán dúsított uránkészletének átadását követelte, később viszont arról beszélt, hogy az anyagokat talán olyan mélyre rejtették, hogy azokhoz Teherán sem férhet hozzá. Trump azt is felvetette, hogy az Egyesült Államok műholdakkal ellenőrizhetné, megpróbálja-e Irán visszaszerezni ezeket.

Júliusban már azt állította, hogy Irán „denuklearizálódott”. Mindez arra utalhat, hogy Washington felismerte: nem biztos, hogy képes rávenni Teheránt egy rendkívül szigorú nukleáris megállapodás elfogadására.

Vance energiaárakkal kapcsolatos kijelentése ezért fontos jelzés lehet. Ha az olaj- és gázellátás biztosítása valóban a háború egyik legfontosabb céljává vált, az azt jelentheti, hogy az adminisztráció már nem a konfliktus elején meghirdetett maximális győzelemre törekszik, hanem egy olyan lezárásra, amely lehetővé teszi a háború befejezését.

Ez ugyanakkor kellemetlen kérdést is felvet Trump számára: ha az egyik legfontosabb cél egyszerűen az, hogy visszatérjen a háború előtti állapot, akkor mit ért el az Egyesült Államok az elmúlt hat hónapban?