Hőmérsékleti rekordot döntött Nyugat-Európa, miközben tovább tombolnak a hőhullámok

Minden korábbinál forróbb júniust és júliust mértek Nyugat-Európában: a régióban az idei nyár első két hónapjának átlaghőmérséklete rekordot döntött – közölte hétfőn a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat. A klímaváltozás tovább fokozza a szélsőséges hőséget, miközben a térségben történelmi léptékű hőhullámok, aszály és erdőtüzek sújtják az országokat.

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, az idei nyár első két hónapját pedig egymást követő hőhullámok, perzselő hőmérsékletek és rendkívül száraz időjárás jellemezte.

A májusban kezdődött intenzív hőség számos erdőtüzet, elhúzódó aszályt, a régió több országában új nemzeti hőmérsékleti rekordokat, valamint várhatóan több ezer, hőséggel összefüggő halálesetet okozott.

Globálisan 2026 egyelőre az év harmadik legmelegebb éve a mérések szerint, 2024 és 2025 mögött. Az évből azonban még hátravan több hónap.

A Copernicus adatai szerint Nyugat-Európában június és július együttes átlaghőmérséklete 21,62 Celsius-fok volt, ezzel megdőlt a 2022-ben, ugyanerre az időszakra felállított rekord.

A kutatók szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy 2026 az év végére akár 2024-et is megelőzheti, és minden idők legmelegebb évévé válhat, vagy legalább megközelítheti azt. Ennek hátterében az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés gyorsulása, valamint egy rendkívül erős El Niño együttes hatása állhat. Az El Niño a Csendes-óceán egyes térségeinek időszakos felmelegedése, amely világszerte befolyásolja a hőmérsékleti viszonyokat.

A 2022-esnél is súlyosabb lehet a szárazság

A Copernicus szerint a talajnedvesség szintje júliusban „jelentősen alacsonyabb” volt, mint 2022 júliusában, amikor legutóbb súlyos aszály sújtotta Nyugat-Európát.

„Ez világos példája annak, hogy a klímaváltozás miként erősíti a szélsőséges hőséget: a hőség és az aszály egyre inkább kölcsönösen felerősíti egymást”

– mondta Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ munkatársa. Az intézmény működteti a Copernicus szolgálatot.

Júliusban Nyugat- és Közép-Európa számos országában – köztük Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában és Magyarországon – rendkívül száraz körülményeket mértek. A szárazság az Egyesült Királyságot, Írországot és Izland egyes részeit is érintette.

A folyók vízhozama is szokatlanul alacsony volt, különösen a Szajnáé, a Rajnáé és a Dunáé. Több európai országban a vízhiány már a szállítást, az öntözést és az energiatermelést is érinti.

A forró és száraz időjárás kedvez az erdőtüzek kialakulásának is. A tudósok szerint a klímaváltozással Európában egyre gyakoribbá válik a szélsőségesen tűzveszélyes időjárás.

Franciaországban és Spanyolországban ezen a nyáron az élő emlékezet egyik legsúlyosabb tűzvészeivel küzdöttek, miközben Európa más országaiban, valamint az Egyesült Államok északnyugati részén és Kanadában is komoly tüzek pusztítottak.

A világ 11 legmelegebb éve mind az elmúlt időszakra esett

Globálisan az idei július holtversenyben a második legmelegebb július volt a mérések történetében. A felszínközeli levegő átlaghőmérséklete 1,47 Celsius-fokkal haladta meg az 1850–1900 közötti, iparosodás előtti időszak átlagát – közölte a Copernicus.

Az elmúlt 11 év volt a mérések szerint a 11 legmelegebb év. „Életünk során még nem tapasztaltunk ilyen meleg klímát, és nagyon valószínű, hogy a civilizációnk történetében sem” – mondta Carlo Buontempo.

„A felmelegedés fő hajtóereje pedig – ahogyan tudjuk – az üvegházhatású gázok”

– tette hozzá.

Az emberiség szén-dioxid-kibocsátása miatt keletkező többlethő nagy részét az óceánok nyelik el, ezért kulcsszerepet játszanak a Föld éghajlatának szabályozásában.

A melegebb tengereknek ugyanakkor súlyos tovagyűrűző hatásaik lehetnek: erősebb viharokat és intenzívebb csapadékot táplálhatnak, emellett hozzájárulhatnak a korallzátonyok kifehéredéséhez is.

A Copernicus több milliárd műholdas és meteorológiai mérés alapján készíti klímaadatait, szárazföldi és tengeri megfigyelések felhasználásával. Adatsorai 1940-ig nyúlnak vissza.