Életmód
Inkább ezreket költök nyaralásra: nyugdíjasok, akik felélik a gyerekeik örökségét
Ahelyett, hogy jelentős vagyont hagynának gyermekeikre, egyre több nyugdíjas dönt úgy, hogy inkább saját magára költi a pénzét, és még életében élvezi annak gyümölcsét. Sarah Moorhouse és férje évente többször is útra kelnek, és nem sajnálják a pénzt az élményekre.
A boldog nyugdíjas éveit élő Sarah Moorhouse saját nyugdíj-megtakarításait arra használja, hogy „amikor csak kedve támad, elutazzon és jó dolgokat csináljon”. Miközben sok, megfelelő havi nyugdíjjal rendelkező idős ember igyekszik vagyont felhalmozni, hogy azt majd örökségként gyermekeire hagyja, a 64 éves Sarah és férje, Geoff inkább arra törekszik, hogy a lehető legteljesebben élvezze az életet.
„Szeretünk Skóciába járni” – mondja Sarah, aki korábban iskolai adminisztrátorként dolgozott. „Jártunk Cambridgeshire-ben is, ami csodálatos volt. Elég rendszeresen felmegyünk a Lake Districtbe egy nyaralóba, és azt tervezzük, hogy Norfolkba is elutazunk.” A Yorkshire Dales térségében élő házaspár évente négy-öt alkalommal megy nyaralni. Egy-egy alkalommal több száz fontot is elköltenek, mert Sarah szerint „az embernek csak egy lehetősége van az életben”.
Nemrég még a veterán Sunbeam Alpine sportautójuktól is megváltak. Nem azért azonban, hogy visszafogják a kiadásaikat, hanem hogy egy modernebb, sportos, kétüléses kabrióra, egy Mazda MX-5-re cseréljék. „Abban a korban vagyok, amikor már barátok és ismerősök temetésére járok, és úgy gondolom, hogy az embernek élnie és élveznie kell az életet, amíg lehet, mert az élet nagyon értékes dolog” – fogalmaz Sarah.
Egyre többen költik el a gyerekek örökségét
Sarah és Geoff egy világszerte megfigyelhető személyes pénzügyi jelenség részesei. Ezt angolul „skiingnek” nevezik, a spending the kids’ inheritance, vagyis „a gyerekek örökségének elköltése” kifejezésből származó mozaikszóként. A jelenség megkérdőjelezi azt a hagyományos elképzelést, hogy a szülők vagyonának jelentős része automatikusan a következő generációhoz kerül.
A Standard Life nyugdíjszolgáltató márciusi jelentése szerint az Egyesült Királyságban minden hetedik, vagyis a szülők 15 százaléka – életkortól függetlenül – már azt tervezi, hogy nyugdíjas éveiben inkább saját pénze élvezetét helyezi előtérbe az örökség hátrahagyásával szemben. Az Egyesült Államokban is hasonló tendencia figyelhető meg. A Northwestern Mutual pénzügyi szolgáltató felmérése szerint tavaly már csak a megkérdezettek 20 százaléka számított arra, hogy örökséget kap a szüleitől, szemben a 2024-es 25 százalékkal.
„Őrültség arra számítani, hogy örökséget kapok”
Sarahnak és Geoffnek két felnőtt lánya van. Egyikük, Poppy a BBC-nek azt mondta, hogy egyáltalán nem bánja, hogy szülei utaznak és élvezik az életet. Határozottan elutasítja azt a gondolatot, hogy neki és testvérének örökségre kellene számítania. „Számomra ez őrültség. Soha még csak meg sem fordult a fejemben, hogy pénzt kapok majd, amikor anya és apa meghal. Sokkal inkább azt szeretném, hogy azt csinálják, amit akarnak” – mondta.
Mike Ambery, a Standard Life nyugdíj- és megtakarítási igazgatója szerint az Egyesült Királyságban a jelenség terjedéséhez hozzájárulhatott a korábbi, úgynevezett végső fizetéshez kötött nyugdíjrendszerek visszaszorulása. Ezek a rendszerek garantált havi nyugdíjkifizetést biztosítottak a nyugdíjas élete végéig.
Ma ehelyett egyre több britnek úgynevezett járulékalapú nyugdíj-megtakarítása van. Ezeknél a rendelkezésre álló összeg akár el is fogyhat. Ambery szerint könnyebb nagylelkűen gondolni a hagyatékra akkor, ha valaki biztos lehet abban, hogy nyugdíjas jövedelme egész életében kitart. Szerinte ugyanakkor az is szerepet játszik, hogy a nyugdíjasok egyszerűen szeretnék élvezni a munkával töltött évtizedek után az életet. „Ez egyszerűen egy kis önjutalmazás, hogy élvezzük az életet. Nézzük csak meg: a munkával töltött élet sok ember számára nagyon nehéz lehet” – mondta.
Nem minden nyugdíjas engedheti meg magának
Természetesen nem minden nyugdíjas él jó anyagi körülmények között. A Joseph Rowntree Foundation adatai szerint az Egyesült Királyságban a nyugdíjasok 16 százaléka szegénységben él. Az Egyesült Államokban ez az arány 15,4 százalék a frissen közzétett adatok szerint.
Ugyanakkor a brit nyugdíjasok rendelkezésre álló, lakhatási költségekkel nem csökkentett jövedelme az elmúlt három évtizedben nagyobb mértékben nőtt, mint a nyugdíjkorhatárt még el nem érőké – derül ki az Institute for Fiscal Studies kutatóintézet adataiból. Hivatalos brit statisztikák szerint a nyugdíjasok mintegy 69 százaléka az állami nyugdíj mellett magánnyugdíjjal is rendelkezik. Az Egyesült Államokban a nyugdíjasok 56 százalékának van magánnyugdíj-megtakarítása.
„Mindent el fogok költeni”
A 60 éves Karen Green már előre egyértelművé tette gyermekei számára, mire számíthatnak. „Elég világosan megmondtam nekik, hogy valószínűleg nem lesz örökség, mert arra számítok, hogy mindent elköltök” – mondja. Karen eredetileg Berkshire-ből származik, az elmúlt 11 évben azonban Dél-Franciaországban, Provence-ban élt. Évente több mint 10 ezer fontot költ utazásra. „Idén egy jógatáborba megyek. Márciusban voltam egyen egy Marokkóban” – meséli. „Aztán októberben, novemberbe átnyúlóan Vietnámba és Laoszba utazom egy kisebb körutazásra.”
Karen fél-nyugdíjasnak tekinti magát: magánnyugdíját továbbra is kiegészíti üzleti tanácsadói munkával, amelyet korábban teljes munkaidőben végzett. Elmondása szerint havi jövedelme nagyjából megegyezik azzal, amit teljes munkaidős munkavállalóként keresett. A nyugdíja és a részmunkaidős munkából származó bevétele mellett jövedelmének 40 százaléka egy kiadott ingatlanból származik. Karen ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem bánik „őrülten” a pénzzel, és szeret jó üzleteket kifogni.
Sarah Moorhouse-hoz hasonlóan ő sem kapja meg még a brit állami nyugdíjat: erre 67 éves korában lesz jogosult. A 2016 áprilisa után nyugdíjkorhatárt elérők számára ennek jelenlegi standard összege évi 12 547,60 font, amely a tervek szerint jövőre emelkedik. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban az idősek az úgynevezett Social Security nyugdíjellátásából kapnak állami juttatást.
A 67 éves, teljes nyugdíjkorhatárt elérők számára a maximális éves összeg 49 824 dollár, ami az idézett árfolyamon 36 993 fontnak felel meg. Az amerikaiak ugyanakkor már 62 éves kortól igényelhetik a nyugdíjat, ekkor azonban alacsonyabb havi összegre számíthatnak. Matthew Loveless, az ohiói székhelyű Northwestern Mutual alelnöke szerint a nyugdíjasoknak őszintén kell beszélniük felnőtt gyermekeikkel a terveikről, mivel közülük egyesek olyan örökségre számíthatnak, amelyre pénzügyileg is építenek.
Yorkshire-ben közben Sarah már a következő utazását tervezi. „Egész életemben keményen dolgoztam, és úgy gondolom, megérdemlek egy kis szabadidőt, és azt, hogy jó dolgokat csináljak” – mondja.
Forrás: BBC