G7: Iránnak fel kell hagynia a jemeni húszik támogatásával

A G7 – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – külügyminiszterei közös nyilatkozatukban felszólították Iránt, hogy „vessen véget a húsik felfegyverzésének és támogatásának”.

A miniszterek a legerélyesebb szavakkal ítélték el a húszik Szaúd-Arábia elleni támadásait. Álláspontjuk szerint a szaúdi támogatású jemeni kormányerők és a húszik közötti harcok közelmúltbeli eszkalációja nemcsak a Közel-Kelet stabilitását, hanem a globális energiabiztonságot is fenyegeti.

Több mint 120 ezer embert űzött el a harcok újabb hulláma

Az elmúlt napokban több ezer ember menekült el Jemenből, miután a húszik újabb területeket foglaltak el az ország Vörös-tengeri partvidékén, köztük a Bab el-Mandeb-szoros közelében. Az ENSZ becslése szerint a Vörös-tenger partvidékén kiújult harcok összesen több mint 120 ezer jemeni lakos elűzéséhez vezettek.

A Bab el-Mandeb stratégiai jelentőségű tengeri szűkület: a Vörös-tenger déli kijáratánál található, és összeköti a térséget az Ádeni-öböllel, illetve az Indiai-óceánnal. A térség biztonsági helyzete ezért közvetlenül érinti a nemzetközi hajózást és a globális kereskedelmi útvonalakat.

A húszik korábban már elfoglalták Jemen lakott területeinek jelentős részét, és a közelmúltban a Bab el-Mandeb ellenőrzését is megszerezték. A szaúdi vezetésű erők erre több száz légicsapással válaszoltak. A húszik eközben drónokkal és rakétákkal támadtak szaúd-arábiai városokat és infrastruktúrát, köztük Rijádot, az ország fővárosát.

A G7 politikai folyamatot sürget

A G7 külügyminiszterei felszólították a húszikat, hogy azonnal állítsák le katonai műveleteiket, valamint a polgári hajózás elleni fenyegetéseket és támadásokat.

A nyilatkozat szerint a húsziknak jóhiszeműen vissza kell térniük a politikai rendezéshez. A külügyminiszterek szerint a húszik lépései „a veszélyes eszkaláció mintázatát” mutatják, amely tovább súlyosbíthatja a konfliktust, akadályozhatja a nemzetközi kereskedelmet és globális gazdasági instabilitást idézhet elő.

A G7 egyúttal megerősítette, hogy támogatja Jemen nemzetközileg elismert kormányát, valamint az ország egységét, szuverenitását, függetlenségét és területi integritását.

A közös nyilatkozatot a miniszterek az ENSZ Közgyűlésének margóján tartott találkozójukat követően adták ki.

Civil áldozatok egy jemeni kikötővárosban

Közben legalább hat ember meghalt a szaúdi erők légicsapásaiban a stratégiai jelentőségű jemeni vörös-tengeri kikötővárosban, Mokhában – jelentette az AFP hírügynökség húszi kötődésű médiára hivatkozva.

A halálos áldozatok között két gyermek és egy nő is volt, további nyolc ember pedig megsebesült. A támadás azt követően történt, hogy a húszik a hónap elején elfoglalták a várost a kormányerőktől.

Szaúd-Arábia, amely a jemeni kormányt támogatja, egyelőre nem kommentálta a jelentéseket.

London és Párizs is támogatást ígért Rijádnak

A konfliktus nemzetközi szereplőket is egyre közvetlenebbül érint. Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Andy Burnham bejelentette, hogy London „védelmi jellegű levegő-levegő utántöltési” támogatást biztosít Szaúd-Arábiának. A segítség egy brit Voyager repülőgépet érint, amely a ciprusi RAF Akrotiri támaszpontról működik.

Burnham szerint a döntést Szaúd-Arábia katonai támogatásra vonatkozó kérése előzte meg. A brit kormányfő azt mondta, hogy a támogatásról a védelmi és külügyi vezetés tanácsai alapján döntött.

Egy diplomáciai forrás szerint Franciaország szintén támogatást ígért Rijádnak, és kész részt venni a szaúdi energetikai infrastruktúra védelmében, kizárólag védelmi jellegű megközelítést alkalmazva.

Amerikai sajtóértesülések szerint Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg Donald Trump amerikai elnöktől is katonai segítséget kért. Az Egyesült Államok ugyanakkor egyelőre nem döntött arról, milyen mértékben avatkozna be. A New York Times szerint Trump hetek óta mérlegeli a szaúdi kérésre adandó választ. Az amerikai elnök korábban a Fox Newsnak úgy nyilatkozott, hogy még „döntési üzemmódban” van, miközben a konfliktus következő lépéseit mérlegeli.

A térségben kialakult helyzet miatt az Egyesült Államok közel-keleti nagykövetségei új biztonsági figyelmeztetéseket is kiadtak.

Irán tagadja a fegyverszállításokat

Teherán következetesen tagadja, hogy fegyverekkel látná el a húszikat. Az iráni kormány szerint támogatása politikai természetű.

Nyugati országok ugyanakkor azt állítják, hogy haditengerészeti erőik a jemeni polgárháború idején több alkalommal is iráni fegyverszállítmányokat foglaltak le, amelyek a húszikhoz tartottak.

Az ENSZ szakértői testülete 2024-ben arra a következtetésre jutott, hogy a húszik jelentős katonai szervezetté fejlődtek az iráni Forradalmi Gárda, a libanoni Hezbollah és iraki szakértők által biztosított felszerelés, segítség és kiképzés révén.

A húszik saját magukat az Irán által vezetett, Izraellel, az Egyesült Államokkal és a Nyugattal szemben álló „ellenállási tengely” részének tekintik. Ennek a hálózatnak más fegyveres szervezetek, köztük a Hamász és a libanoni Hezbollah is tagjai.

Tíz éve tart a jemeni háború

Jement 2014 óta pusztítja polgárháború. A konfliktus akkor kezdődött, amikor a húszik elűzték a kormányt a fővárosból, Szanaából. A háború 2015-ben vált nemzetközivé, amikor Szaúd-Arábia vezetésével arab államok koalíciója katonai beavatkozást indított a nemzetközileg elismert jemeni kormány hatalmának helyreállítása érdekében.

A konfliktusban később informális tűzszünet alakult ki, amely nagyjából négy évig tartott. Ez júliusban kezdett felbomlani, amikor a húszik „tengeri embargót” hirdettek Szaúd-Arábiával szemben, majd rakéta- és dróntámadásokat indítottak szaúdi repülőterek, olajlétesítmények és a Vörös-tengeren közlekedő tartályhajók ellen.

A húszik azt állították, hogy válaszlépéseikről a szaúdi kikötő- és repülőtérzárlat, valamint a Szanaa repülőtere elleni légicsapás miatt döntöttek. Utóbbiért szintén Szaúd-Arábiát tették felelőssé.

A Bab el-Mandeb ellenőrzésének megszerzése után a húszik azt állították, hogy nem jelentenek veszélyt a nemzetközi hajózásra. Ugyanakkor megerősítették, hogy továbbra is célba veszik a szaúdi hajókat.

A konfliktus eszkalációja így egyszerre jelent humanitárius, regionális biztonsági és nemzetközi kereskedelmi kockázatot, miközben a G7 és más nyugati országok egyre nagyobb nyomást helyeznek Iránra a húszik támogatásának beszüntetése érdekében.