Riasztó uniós előrejelzés: összeomolhat a kukoricatermés Magyarországon

A legnagyobb vesztes a kukorica lehet, és Magyarország különösen nehéz helyzetben van, ahol az aszály miatt több térségben már a 2022-es történelmi szárazságnál is rosszabb állapotban vannak az állományok.

A Világgazdaság által ismertetett jelentés szerint az EU gabonatermése 264,9 millió tonnára csökkenhet, ami 6,6 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A terméskiesést egyszerre okozza a vetésterület szűkülése és a hektáronkénti hozamok romlása, amelyet elsősorban a hőhullámok és az aszály idéztek elő.

A kukorica lehet a legnagyobb vesztes

Az uniós kukoricatermés mindössze 53,9 millió tonna lehet, ami közel 14 százalékos visszaesés. A gazdák egyre több országban csökkentik a kukoricaterületet, mivel az elmúlt évek aszályai és a bizonytalan jövedelmezőség miatt sokan más növényekre állnak át.

Magyarországon a helyzet még súlyosabbnak tűnik. A Copa–Cogeca szerint a hazai kukoricatermés a tavalyi 6,2 millió tonnáról alig 3 millió tonnára eshet vissza, vagyis több mint megfeleződhet. A jelentés szerint az öntözetlen táblák jelentős része rendkívül rossz állapotban van, a virágzás idején jelentkező vízhiány pedig sok helyen már visszafordíthatatlan károkat okozott.

A szűkülő kínálat már most érezhető a piacon. Kovács Endre, a Gabonaszövetség elnökségi tagja szerint a kukorica világpiaci ára néhány hét alatt mintegy 50 euróval emelkedett tonnánként, a magyar felvásárlási árak pedig elérték a 230–235 eurót tonnánként.

A magyar adatok több ponton vitathatók

A Copa–Cogeca előrejelzése szerint Magyarország teljes gabonatermése 46 százalékkal csökkenhetne az előző évhez képest. A szervezet azonban a búzára vonatkozóan is rendkívül alacsony termést jelez: mindössze 2,63 millió tonnát, ami több mint 50 százalékos visszaesést jelentene.

Ez ugyanakkor nem teljesen egyezik a hazai aratási adatokkal. A magyarországi betakarítás alapján az országos búzaátlag inkább 4 tonna hektáronként, ami mintegy 4,2–4,3 millió tonnás össztermést jelenthetne. A szakértők szerint ezért a Copa–Cogeca becslése ezen a ponton túlzottan pesszimista vagy hibás adatszolgáltatáson alapulhat.

A napraforgónál éppen ellenkező az eltérés: a jelentés 25 százalékos termésnövekedést vetít előre, miközben a hazai állományok állapota alapján sok térségben ennél jóval gyengébb eredmények várhatók.

Ha az uniós kukoricatermés valóban a becsült szintre csökken, Európa importigénye jelentősen nőhet, elsősorban Ukrajna, Brazília és az Egyesült Államok felé. Magyarország számára azonban a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy egy újabb gyenge kukoricatermés már nemcsak az exportot csökkenti, hanem az állattenyésztés, a takarmányipar, a bioetanol- és a keményítőgyártás alapanyag-ellátását is veszélyeztetheti.

A kisebb termés ugyan magasabb árakat eredményezhet, de ebből csak azok a gazdálkodók profitálhatnak, akiknek elegendő eladható termésük marad az idei, rendkívül aszályos szezon végén.