Konfliktus robbant ki Merz és von der Leyen között – Kanada miatt

Komoly nézeteltérés alakult ki Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között arról, milyen különleges státuszt kaphat Kanada az Európai Unióval fenntartott kapcsolataiban. A vita különösen azért vált érzékennyé, mert Berlin korábban Ukrajna számára javasolta a „társult tagság” lehetőségét, von der Leyen viszont most Kanadával kapcsolatban használta ugyanezt a kifejezést.

Berlin és Brüsszel egymásnak feszül

A konfliktus a montreali EU–Kanada-csúcstalálkozó körül éleződött ki. A német kormány vezetésével ugyanis sikerült elérni, hogy a 27 tagállam által elfogadott közös nyilatkozatból kimaradjon a „társult tag” megnevezés. Ursula von der Leyen azonban néhány órával később, a kanadai csúcstalálkozón mégis ezzel a kifejezéssel beszélt az Európai Unió és Kanada jövőbeli kapcsolatáról.

Berlinben ezt a német kancellár korábbi kezdeményezésével szembeni gesztusként értelmezték. Merz ugyanis azt szerette volna, ha Ukrajna az uniós csatlakozás felé vezető úton egyfajta társult tagságot kaphatna. Az elképzelést azonban több tagállam is elutasította, és maga Kijev sem támogatta.

A nézeteltérés nem pusztán elnevezési kérdés. Von der Leyen elképzelése szerint Kanada olyan különleges partnerségi státuszt kaphatna, amelyet olyan országok számára alakítanak ki, amelyek soha nem válhatnak teljes jogú uniós taggá. Ez tehát egészen mást jelentene, mint a Berlin által Ukrajna számára felvetett átmeneti státusz, amelyhez akár az Európai Tanács ülésein való megfigyelői részvétel is társulhatna.

A költségvetés és az uniós biztonságpolitika is vitatéma

A Kanada körüli konfliktus egy szélesebb politikai és intézményi ellentét része. Merz és von der Leyen ugyanis egyre eltérőbben látja, hogyan kellene működnie az Európai Uniónak, és milyen szerepet kellene betölteniük a közös intézményeknek, illetve a tagállami kormányoknak.

A német kormány például jelezte, hogy nem támogatja az Európai Bizottság által javasolt, mintegy 2000 milliárd eurós következő hosszú távú uniós költségvetést, ha abból nem faragnak le több százmilliárd eurót. A bizottsági elnök által szorgalmazott Európai Biztonsági Tanács ötlete sem nyerte el Berlin tetszését. Németország ehelyett Franciaországgal és az Egyesült Királysággal alakított ki külön együttműködési formát az Ukrajnával kapcsolatos érzékeny biztonságpolitikai kérdések megvitatására.

Jan Techau, az Eurasia Group németországi vezetője szerint a konfliktus jól mutatja a Brüsszel és Berlin közötti intézményi dilemmát. Míg von der Leyen erősen az európai integráció elmélyítését támogatja, Merz egyre inkább a nemzetállamokat tekinti az uniós politika elsődleges alakítóinak.

A szakértő szerint a két politikus számos kérdésben hasonlóan gondolkodik, hiszen mindketten a német Kereszténydemokrata Unió tagjai, a Kanada körüli vita azonban látványosan megmutatta a különbségeket. Von der Leyen számára az Ottawa felé történő közeledés jelentős geopolitikai eredmény, Merz viszont csalódást okozott azoknak Brüsszelben, akik azt várták tőle, hogy határozottabban támogatja majd az európai integrációt.

A vita tehát túlmutat Kanadán: arról szól, hogy a jövőben a közös uniós intézmények vagy a tagállami kormányok határozzák-e meg nagyobb súllyal Európa politikai és biztonsági irányvonalát.