Tudomány
80 millió éves kígyókövület írhatja át az evolúció történetét
Egy kivételes állapotban fennmaradt, 80 millió éves kígyókövület új megvilágításba helyezheti a kígyók evolúcióját. A kutatók szerint a legkorábbi kígyók nem egyetlen élőhelyhez alkalmazkodtak, hanem már a kréta időszak végén a föld alatt, a felszínen és a tengerekben is sikeresen éltek.
Az eredmény alapjaiban kérdőjelezi meg azt a korábbi elképzelést, hogy a kígyók egyetlen evolúciós úton fejlődtek ki.
A Nature folyóiratban megjelent kutatás középpontjában egy Brazília délkeleti részén felfedezett új faj, a Tametara mirim áll. A fosszília a valaha előkerült egyik legteljesebb ősi kígyócsontváz, amelynek koponyáját, gerincét és agyüregét számítógépes tomográfiával és háromdimenziós rekonstrukcióval vizsgálták meg.
Az agy árulta el, hogyan éltek
A kutatók nemcsak a csontokat elemezték, hanem a koponya belső szerkezetéből az agy alakját is rekonstruálták. Az eredményeket összevetették egy másik ősi kígyófaj, az Argentínában talált Dinilysia patagonica maradványaival.
Meglepő különbségeket találtak. Míg a Tametara mirim agyának felépítése arra utal, hogy főként föld alatti életmódhoz alkalmazkodott, addig a Dinilysia inkább a felszínen mozgott. Más fosszíliák pedig azt bizonyítják, hogy ebben az időszakban már tengeri életmódot folytató kígyók is léteztek.
A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a különböző kígyóvonalak már 80 millió évvel ezelőtt eltérő élőhelyeket hódítottak meg, és érzékszerveik is ezekhez a környezetekhez fejlődtek.
Nem egyetlen evolúciós út vezetett a mai kígyókhoz
A felfedezés segíthet megoldani egy régóta vitatott kérdést. A paleontológusok évtizedek óta vitáznak arról, hogy a kígyók hosszúkás, végtagok nélküli teste eredetileg a föld alatti élethez vagy a vízi környezethez való alkalmazkodás során alakult-e ki.
Az új eredmények szerint egyik elmélet sem írja le teljesen a valóságot. A korai kígyók nem egyetlen fejlődési irányt követtek, hanem többféle ökológiai stratégiával kísérleteztek. Egyes csoportok a talaj alatt, mások a szárazföldön, megint mások pedig a tengerekben alkalmazkodtak sikeresen környezetükhöz.
A kutatók szerint a fosszilis agyak vizsgálata sokkal részletesebb képet ad az ősi állatok életmódjáról, mint a csontváz önmagában. A modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően olyan információk is kinyerhetők a több tízmillió éves maradványokból, amelyek néhány éve még elérhetetlenek voltak.
A tanulmány így nemcsak a kígyók eredetéről alkotott elképzeléseket árnyalja, hanem azt is megmutatja, hogy az evolúció gyakran nem egyenes vonalú folyamat, hanem egyszerre több lehetséges út kipróbálásával formálja az élővilágot.
Forrás: Sciencedaily
