Trump megállapodást ígér, Irán viszont mást állít

Trump kedden úgy nyilatkozott, hogy jelentős előrelépés történt, és szerinte akár már másnap létrejöhet az egyezség. Hozzátette ugyanakkor: ha nem sikerül megegyezni, az Egyesült Államok ismét katonai csapásokat mérhet Iránra.

Ezzel szemben az iráni vezetés kitart amellett, hogy kizárólag Ománnal tárgyal a szoros ideiglenes működéséről, és Washington nem része ezeknek az egyeztetéseknek. Irán szerint éppen az amerikai beavatkozás és Trump fenyegetései lassítják a folyamatot.

A vita középpontjában az ellenőrzés áll

A Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri kőolajexportjának jelentős része, ezért a térség stabilitása kulcsfontosságú a globális energiapiac számára.

A jelenlegi tárgyalások egyik legfontosabb kérdése, hogy ki gyakoroljon ellenőrzést a hajóforgalom felett. Irán olyan kompromisszumot szeretne, amelyben egy új, közös hajózási folyosó jönne létre, de a biztonsági felügyeletet, az aknamentesítést és a tengeri szolgáltatásokat továbbra is Teherán irányítaná.

Az iráni tárgyalók szerint ez csupán egy egy-három hónapra szóló átmeneti megoldás lenne, ugyanakkor hangsúlyozzák: nem kívánnak visszatérni a háború előtti állapothoz, amikor a szoroson szabad volt az áthaladás, és egyik ország sem gyakorolt tényleges ellenőrzést.

Washington ezt elfogadhatatlannak tartja. Marco Rubio amerikai külügyminiszter többször kijelentette, hogy egyetlen állam sem sajátíthat ki egy nemzetközi vízi útvonalat, és nem szabhat díjat vagy feltételeket a nemzetközi hajózásnak.

Az olajpiac is türelmetlenül vár

A tárgyalások sikerét több tényező is bizonytalanná teszi. A Perzsa-öböl egyik magas rangú tisztviselője szerint jelenleg körülbelül ötven százalék az esély arra, hogy még a héten megállapodás szülessen. A legnagyobb kérdés, hogy az iráni Forradalmi Gárda elfogadja-e az esetleges kompromisszumot, mivel a szervezet képviselői egyelőre nincsenek jelen a tárgyalásokon.

Elemzők szerint Irán nem pusztán a hajózási díjak miatt ragaszkodik a nagyobb ellenőrzéshez. A cél az lehet, hogy a háború során megszerzett stratégiai befolyását hosszú távon is intézményesítse a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán.

A bizonytalanság az energiapiachoz is elér. A világ legnagyobb olajtermelő vállalatának, a Saudi Aramcónak a vezetője szerint még akkor is akár másfél évre lenne szükség a készletek helyreállításához, ha a Hormuzi-szoros azonnal újra teljesen megnyílna. Jelenleg ugyanis naponta mintegy 15 millió hordó nyersolaj nem jut el ezen az útvonalon a világpiacra, ami tovább növeli a globális ellátási és árkockázatokat.