Külföld
A NATO üdvözli a grönlandi megállapodást, Trump szerint az USA „állandó biztonsági ellenőrzést” kap
Megállapodást jelentett be az Egyesült Államok és Dánia Grönland biztonságáról, ezzel lezárhatják azt a hónapok óta tartó diplomáciai konfliktust, amelyet Donald Trump fenyegetései robbantottak ki. Az amerikai elnök korábban többször is arról beszélt, hogy akár erővel is megszerezné a stratégiai fontosságú, autonóm dán területet.
A NATO üdvözölte a megállapodást, amely a katonai szövetség szerint hozzájárulhat a térség biztonságának és stabilitásának erősítéséhez. Trump ugyanakkor azt állította: Dánia „állandó ellenőrzést biztosít az Egyesült Államok számára a biztonság és minden egyéb szükséges terület felett” Grönlandon.
A megállapodás részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Dánia és Grönland vezetői annyit közöltek, hogy az egyezmény célja a biztonság megerősítése, és várhatóan a jövő héten írják alá.
Trump szerint az USA „azt tehet, amit szükségesnek lát”
A megállapodás több hónapnyi feszültség után született. Trump az év eleje óta többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szereznie Grönlandot, részben nemzetbiztonsági megfontolások miatt. Az amerikai elnök a sziget stratégiai fekvésére, valamint jelentős ásványkincsére is hivatkozott.
Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az egyezménynek „nincs költsége az Egyesült Államok számára”, ugyanakkor lehetővé teszi Washingtonnak, hogy „azt tegye, amit szükségesnek lát” Grönland biztonságának garantálása és védelme érdekében. Az amerikai elnök szerint az egyezmény azt is kimondja, hogy az Egyesült Államok egyetlen ellenfele sem tarthat fenn katonai jelenlétet Grönlandon, illetve nem hajthat végre „érzékeny beruházásokat” a szigeten Washington kifejezett, írásos jóváhagyása nélkül.
A NATO szóvivője közölte: a szövetség üdvözli a megállapodást, amely „elősegíti a biztonságot, a stabilitást és az együttműködést ezen a létfontosságú térségen”.
Dánia szerint a megállapodás nem érinti Grönland önrendelkezését
Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, örül annak, hogy „jó megállapodás” születhet mindhárom fél számára. A tervek szerint az egyezményt az ENSZ Közgyűlésének jövő heti ülésszakán írhatják alá. Frederiksen és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök közös nyilatkozatban azt közölték, hogy a megállapodás „megerősíti közös biztonságunkat az Északi-sarkvidéken és az Atlanti-óceán északi részén”, miközben elismeri „a Dán Királyság szuverenitását és területi integritását, valamint a grönlandi nép önrendelkezési jogát”.
Az aláírást követően az egyezménynek még át kell esnie a hatálybalépéshez szükséges parlamenti eljárásokon. Nielsen szerint „örömteli”, hogy olyan megállapodás küszöbén állnak, amely biztosítja és megerősíti Grönland, a Dán Királyság, az Egyesült Államok és a nyugati szövetségi rendszer biztonságát. A grönlandi kormányfő szerint az egyezmény elismeri Grönland érdekeit és helyét a nemzetközi együttműködésben, és „mindannyiunk javát szolgálja”.
Trump nem kapta meg Grönlandot, de politikai győzelemként mutatja be a megállapodást
Trump hónapokon keresztül próbálta elérni, hogy az Egyesült Államok megvásárolja vagy annektálja a Dániához tartozó, autonóm területet. Érvelése szerint Grönland védtelen lehet olyan riválisokkal szemben, mint Oroszország és Kína. Az amerikai elnök követelései komoly felháborodást váltottak ki Grönlandon, Dániában és más NATO-tagállamokban is.
Most úgy tűnik, van esély arra, hogy a konfliktus lezáruljon. A dán sajtó egy része az egyezményt a dán diplomácia csendes, de jelentős eredményeként értelmezte. A Berlingske egyik szombati címe például így fogalmazott: „Ne mondják meg Trumpnak, hogy a Dán Királyság nyert.”
A Politiken amerikai tudósítója pedig azt írta: Trump „nem kapta meg Grönlandot, de megengedték neki, hogy a közösségi médiában győzelmi kört fusson”. A területi integritás Dánia és Grönland számára vörös vonal volt, és Trump ezúttal sem tett említést arról, hogy bármilyen terület gazdát cserélne.
A megállapodás részletei továbbra sem ismertek
Egyelőre az sem világos, hogy a felek pontosan milyen engedményeket tettek egymásnak, illetve milyen további előnyöket tartalmazhat az egyezmény. Grönlandon ezért továbbra is vannak, akik óvatosak. Naaja Nathanielsen grönlandi parlamenti képviselő a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy ez „az a hír, amelyre mindannyian vártunk”. Ugyanakkor hozzátette: alapvető fontosságú, hogy a megállapodás megőrizze Grönland önrendelkezési jogát.
A korábbi grönlandi politikus, Aaja Chemnitz szintén azt mondta, várja a megállapodás véglegesítését, de addig „szkeptikus” marad. „Nem bízom túlságosan Trumpban” – fogalmazott.
Az egyezmény teljes szövegét továbbra sem hozták nyilvánosságra. A BBC megkereste az Egyesült Államokban működő dán nagykövetséget és a Fehér Házat is. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai külügyminisztériumi tisztviselő azonban ismertetett néhány részletet, bár konkrét dokumentumot nem tett közzé.
Az amerikai jelenlét akkor is megmaradhatna, ha Grönland függetlenné válna
A tisztviselő szerint az egyezmény egyik rendelkezése kimondja, hogy a megállapodás akkor sem járna le, ha Grönland a jövőben független állammá válna. Az amerikai fél emellett egyoldalúan jogosult lenne további katonai létesítményeket építeni, ehhez pedig a tisztviselő szerint sem Grönland, sem Dánia jóváhagyására nem lenne szükség.
A megállapodás állítólag „állandó hozzáférési, támaszpont-használati és átrepülési jogokat” is biztosítana az Egyesült Államoknak. Az egyezmény emellett megtiltaná a NATO-n kívüli országoknak, hogy katonai támaszpontokat építsenek Grönlandon, és korlátozná azokat a beruházásokat is, amelyek Washington szerint veszélyeztethetnék az Egyesült Államokat.
A névtelen amerikai tisztviselő külön Oroszországot és Kínát említette, amelyek így nem telepíthetnének csapatokat a szigetre, és nem hajthatnának végre beruházásokat bizonyos „érzékeny ágazatokban”. Az amerikai álláspont szerint a jelenlegi helyzetben ezek az országok beruházhatnak Grönland „érzékeny ágazataiba”, mivel jelenleg nincs olyan befektetési átvilágítási rendszer, amely ezt megakadályozná.
Nem világos, mennyivel ad többet az új egyezmény az 1951-es megállapodásnál
A teljes szöveg hiányában egyelőre az sem állapítható meg pontosan, mennyiben változtat az új megállapodás az Egyesült Államok és Dánia között 1951-ben létrejött egyezményhez képest. Az akkori megállapodás alapján Washingtonnak már jelenleg is joga van arra, hogy tetszőleges számú katonát küldjön Grönlandra.
Az Egyesült Államoknak jelenleg is van állandó katonai jelenléte a sziget északnyugati részén található Pituffik támaszponton, ahol több mint száz amerikai katona szolgál. Trump szerint Grönland kulcsfontosságú a „Golden Dome” nevű amerikai rakétavédelmi rendszer megvalósításához. A tervezett rendszer célja az Egyesült Államok védelme lenne az Oroszország és Kína felől érkező rakétatámadásokkal szemben. Az amerikai elnök szerint az európai szövetségesek is együttműködhetnének a programban.
Grönland emellett hatalmas, nagyrészt kiaknázatlan ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik. Ezek közül számos olyan technológiák előállításához nélkülözhetetlen, mint a mobiltelefonok vagy az elektromos járművek. A megállapodás pontos jelentőségét ugyanakkor csak annak teljes szövege alapján lehet majd megítélni.
Forrás: BBC