Életmód
Magyar gyermekdal segítségével vizsgálták Bécsben, mikor kezdünk táncolni
Mikor kezd el az ember táncolni? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnhet, a fejlődéslélektan számára azonban mindeddig nem született rá egyértelmű válasz.
A Bécsi Egyetem és az Olasz Technológiai Intézet által vezetett nemzetközi kutatócsoport most elsőként vizsgálta egyszerre a csecsemők agyi aktivitását és spontán testmozgását zenehallgatás közben. A kutatás egyik érdekessége, hogy a vizsgálatban a spanyol „La Vaca Lola” mellett a magyar „Hopp Juliska” gyermekdal is szerepelt.
A vizsgálatban 79 három-, hat- és tizenkét hónapos csecsemőt vizsgáltak. A babák a két gyermekdal különböző változatait hallgatták, miközben a kutatók elektroenkefalográfiával (EEG) mérték agyi aktivitásukat, egy mesterséges intelligencián alapuló videóelemző rendszer segítségével pedig a testmozgásukat elemezték. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárják, miként kapcsolódik össze a zene érzékelése és a mozgás fejlődése az első év során.
Az eredmények azt mutatták, hogy már három hónapos korban fokozott agyi aktivitás figyelhető meg a strukturált zenei ingerek hatására, vagyis az agy rendkívül korán elkezdi feldolgozni a zenei struktúrákat. Bár a zene és a mozgás közötti kapcsolat minden vizsgált korcsoportban kimutatható volt, az összetettebb és struktúráltabb mozgásminták csak a tizenkét hónapos gyermekeknél jelentek meg. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a magasabb hangok minden életkorban intenzívebb mozgásra ösztönözték a csecsemőket.
A kutatás eredményei alapján a zene a babák számára nem pusztán háttérzaj, hanem már egészen korai életkorban is segíthet összekapcsolni az érzékelést, a figyelmet és a mozgást. Ha pedig ezt éppen a mindenki által jól ismert „Hopp Juliska” gyermekdal segítségével sikerült bebizonyítani, az külön öröm.
