Gazdaság / HR
A kínai gazdasági növekedés lassul, jelentősen elmaradt a kitűzött céltól
Kína gazdasági növekedése jelentősen lassult az április eleje és június vége közötti időszakban, mivel a gyenge belföldi kereslet és az iráni háború olajárakra gyakorolt hatása ellensúlyozta az ország erős exportteljesítményét.
A hivatalos bruttó hazai termék (GDP) adatok szerint a világ második legnagyobb gazdasága a második negyedévben 4,3 százalékkal bővült, ami elmaradt a pekingi éves célkitűzéstől, és a megelőző negyedév 5 százalékos növekedése után lassulást jelent.
A közlés egy nappal azt követően érkezett, hogy a kormányzati adatok szerint Kína exportja júniusban 27 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest.
Peking márciusban 4,5–5 százalék közé csökkentette idei növekedési célját, ami 1991 óta a legalacsonyabb gazdasági bővülési célkitűzés. Elemzők szerint ez nagyobb mozgásteret biztosít a döntéshozóknak a gazdaság irányításában.
A most közzétett adat az első teljes negyedéves GDP-jelentés az iráni háború február 28-i kitörése óta, és egyben a legalacsonyabb negyedéves növekedést mutatja 2022 vége óta, amikor Kína éppen kilábalt a szigorú Covid–19-korlátozásokból.
„A külső instabilitási és bizonytalansági tényezők száma növekedett”
– közölte a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal az adatokhoz mellékelt közleményében. A hivatal arra is rámutatott, hogy a belföldi gazdaságban egyensúlytalanság alakult ki az erős kínálat és a gyenge kereslet között.
A szerdán publikált külön adatsorok szintén rávilágítottak azokra a belső gazdasági kihívásokra, amelyekkel Peking szembesül: ilyen az ingatlanpiac elhúzódó gyengélkedése és a visszafogott fogyasztói költekezés.
Ingatlanpiac és fogyasztás: vegyes kép
Az új lakások árai júniusban ismét csökkentek: havi összevetésben 0,1 százalékkal mérséklődtek. Bár a visszaesés üteme valamelyest lassult az előző hónaphoz képest, az ingatlanpiac továbbra is nyomás alatt maradt. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom 1 százalékkal emelkedett júniusban, javulva a májusi 0,6 százalékos visszaeséshez képest.
Fabien Yip, az IG befektetési platform piaci elemzője a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a kínai vállalatok jelenleg maguk viselik a magasabb energia- és nyersanyagköltségek terhét, „mivel a fogyasztói kereslet túlságosan gyenge ahhoz, hogy ezeket a költségeket áthárítsák a vásárlókra”.
Az elemző hozzátette: minél tovább húzódik az iráni háború, annál nehezebbé válik a helyzet kezelése.
Az export továbbra is húzóerő
A kedden közzétett júniusi vámstatisztikák szerint Kína technológiai exportját jelentősen támogatta a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontokhoz szükséges félvezetők iránt világszerte megugró kereslet. A kínai elektromos járművek (EV-k) iránti élénk nemzetközi kereslet szintén erős lökést adott az exportnak: a havi autókivitel volumene történetében először haladta meg az egymillió darabot.
Összességében a kínai gazdaság továbbra is nagymértékben támaszkodik az exportteljesítményre, miközben a belföldi kereslet gyengesége és a geopolitikai kockázatok egyre nagyobb kihívást jelentenek a növekedés fenntartása szempontjából.
Forrás: BBC