Életmód
A magyarok az európai átlagnál is nyitottabbak az MI egészségügyi használatára
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az egészségmegőrzésben, de az emberek továbbra is az orvosoktól és más egészségügyi szakemberektől várják a legfontosabb döntések meghozatalát – derül ki a STADA Health Report 2026 kutatásából.
A 20 európai országban, köztük Magyarországon készült felmérés szerint a magyarok különösen nyitottak az új technológiákra, ugyanakkor az egészségügyi rendszer állapotát jóval kritikusabban értékelik az európai átlagnál.
Magyarországon alacsony az elégedettség az egészségügyi rendszerrel
A kutatás szerint Európában továbbra is komoly kihívást jelent az egészségügyi rendszerek túlterheltsége. Az európai lakosság mindössze 56 százaléka elégedett az ellátással, ami alig változott az előző évhez képest. Magyarországon ennél jóval kedvezőtlenebb a helyzet: az állami egészségügyi rendszerrel a válaszadók mindössze 27 százaléka elégedett, bár ez némi javulást jelent a tavalyi 23 százalékhoz képest.
A legnagyobb problémát Európa-szerte az egészségügyi szakemberek hiánya és az emiatt kialakuló hosszú várakozási idő jelenti. Ezt a válaszadók 67 százaléka nevezte fontos kihívásnak, Magyarországon pedig még magasabb, 79 százalékos volt ez az arány. A megfizethető egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét is többen tartják problémának itthon: míg európai szinten 43 százalék említette ezt, Magyarországon 61 százalék.
A válaszadók szerint az egészségügyi rendszerek fejlesztésének legfontosabb lépése az orvosok és más szakemberek számának növelése, valamint a várakozási idők csökkentése lenne. Ezt az európaiak 58 százaléka, a magyarok pedig hasonló arányban tartják elsődlegesnek.
A betegek egyre tudatosabban irányítják saját egészségüket
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak saját egészségük alakításában. Európában a válaszadók 78 százaléka érzi úgy, hogy képes megfelelően gondoskodni egészségéről, 94 százalék pedig legalább bizonyos problémák esetén alkalmaz öngyógyítást.
A magyarok hasonlóan gondolkodnak: 81 százalékuk úgy véli, képes kézben tartani egészsége alakulását. Emellett egyre többen használnak különféle egészségmonitorozó eszközöket, például vérnyomásmérőt vagy aktivitásmérőt: Európában a válaszadók 85 százaléka él ilyen lehetőségekkel.
Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója szerint az egészségügyben egyre fontosabbá válik az önálló, tudatos beteg szerepe. Mint fogalmazott, az emberek már nem csupán passzív résztvevői az ellátásnak, hanem digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal kiegészítve aktívan alakítják saját egészségüket.
Az AI segítő lehet, de az orvos marad a központban
A mesterséges intelligencia gyorsan terjed az egészségügyben: az európaiak 55 százaléka már használja valamilyen formában egészségével kapcsolatban, 82 százalékuk pedig nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az ellátásban. Magyarországon még ennél is magasabb, 87 százalékos az AI egészségügyi alkalmazása iránti nyitottság.
A technológia leginkább adminisztratív és támogató feladatokban népszerű: sokan szívesen használnák időpontfoglalásra, kontrollvizsgálatok szervezésére, orvosi konzultációk dokumentálására vagy krónikus betegségek követésére. A döntéshozatalt azonban továbbra is emberekre bíznák.
Az európaiak 77 százaléka továbbra is háziorvosát tekinti a legfontosabb egészségügyi támasznak, 57 százalékuk pedig a gyógyszerész szerepét tartja meghatározónak. Magyarországon is az egészségügyi szakemberek maradnak az első számú bizalmi pontok.
A kutatás szerint a jövőben az orvosok és gyógyszerészek szerepe nem csökken, hanem átalakulhat: a válaszadók jelentős része több digitális és távoli konzultációt, valamint nagyobb tanácsadói szerepet vár tőlük. A mesterséges intelligencia így nem az emberi szakértelem helyére léphet, hanem annak kiegészítő eszközévé válhat.