Tudomány
Műanyaghulladékból hidrogén, szarmata halomsírok, kozmikus részecskék és inváziós növények az új Lendület-kutatások között
Tizennégy új kutatócsoport kezdheti meg munkáját 2026-ban a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával. Az Akadémia kiválósági programja a fiatal kutatók önálló kutatói pályáját segíti, és olyan kutatócsoportok létrehozását támogatja, amelyek jelentős tudományos kérdéseket vizsgálnak.
A pályázati mezőny a tudományterületek széles körét fogta át: a 98 érvényes pályázat közül 23 a bölcsészet- és társadalomtudományokhoz, 33 az élettudományokhoz, 42 pedig a matematikai és természettudományokhoz kapcsolódott. Ez a sokféleség az idei nyertes témákon is látszik. Az új Lendület-kutatócsoportok egyike nagy fluxusú napfény és perovszkit fotoelektródok segítségével vizsgálja, hogyan lehet a műanyaghulladékot értéknövelő módon újrahasznosítani és közben hidrogént termelni.
Egy másik projekt az új idegenhonos növényfajok magyarországi megjelenését, terjedési útvonalait és inváziós kockázatait elemzi. Szerepel továbbá a nyertes projektek között a „kozmikus részecskegyorsítók” azonosítása, valamint az alföldi római kori szarmata közösségek temetkezési helyszíneinek vizsgálata a társadalmi emlékezet és reprezentáció szempontjából.
A támogatott 14 kutatócsoport ötéves projektjeire összesen 3,9 milliárd forintot ítéltek meg. A támogatandó pályázatok kiválósági rangsoráról és a támogatási összegekről a benyújtott pályázatok, a szakértői értékelések és a Lendület Zsűri javaslata alapján döntött a Lendület Bizottság.
A Pálinkás József elnök által 2009-ben indított Lendület Program célja az élvonalbeli kutatások támogatása a legkiválóbb külföldön dolgozó kutatók hazahívásával, illetve a magyarországi műhelyekben dolgozók itthon tartásával. A most induló csoportokkal együtt az Akadémia eddig összesen 298 Lendület-kutatócsoportot támogatott, illetve támogat kiválósági programja keretében. A Lendület-támogatás elnyeréséről szóló oklevelek ünnepélyes átadására 2026 őszén kerül sor.