Aggasztó trendek a közösségi média használatában: a fiatalok különösen veszélyeztetettek

Sokan próbálják kevesebbet használni, de kevés sikerrel

Az eredmények alapján egyértelműen kirajzolódik: bár a felhasználók tisztában vannak a túlzott közösségimédia-használat káros hatásaival, a többség mégsem képes azt egészséges keretek között tartani (különösen igaz ez a fiatal, 15–19 éves korosztályra). A válaszadók átlagosan napi közel 2 órát töltenek közösségi médiával, miközben saját megítélésük szerint ennek csupán körülbelül fele lenne még egészséges.

Ennek ellenére a felmérést kitöltők 63%-a bevallottan túllépi ezt a határt – átlagosan napi 50 perccel. A fiatalok esetében a helyzet még súlyosabb: a 15–19 évesek átlagosan két és fél órát töltenek közösségi médiával, és nem ritka az extrém, akár napi 8 órás használat sem.

Mennyire ért egyet azzal, hogy a sok közösségimédia-használat lehet egészségtelen?

Forrás: GKI

A kutatás szerint a válaszadók 87%-a már megpróbálta csökkenteni a közösségi média használatát, ami azt jelzi, hogy a probléma felismerése széles körben jelen van. Ennek ellenére a többség nem tud tartósan változtatni. Bár a válaszadók 94%-a el tudna képzelni alternatív tevékenységeket – például baráti találkozásokat (68%), olvasást (62%) vagy sportolást (55%), ezek a lehetőségek a gyakorlatban nem valósulnak meg.

Jelentős érzelmi terhelés, kevesebb alvás, gyakori zaklatás

A közösségi média használata jelentős érzelmi terheléssel jár. Használat közben az összes válaszadó körében ugyan még enyhe többségben vannak a pozitív érzések (56%), azonban már ekkor is magas a negatív érzelmek aránya (44%). A fiatalok esetében ez az arány még kedvezőtlenebb: körükben már használat közben is többségben vannak a negatív érzések. A használatot követően a helyzet tovább romlik: az összes válaszadó által megélt érzések kétharmada negatív.

A leggyakoribb a fáradtság (minden második válaszadónál), de sokan számoltak be kiüresedésről (24%), felkavaró érzésekről (23%) vagy hiányérzetről is. A 15–19 évesek kétharmada kifejezetten fáradtnak érzi magát közösségi „médiázás” után, és esetükben a felmerülő érzések háromnegyede negatív.

A közösségimédia-használat nemcsak érzelmileg, hanem életmódbeli szempontból is komoly hatással van a felhasználókra. Ez a válaszadók közel háromnegyede szerint pl. csökkenti az alvásmennyiségét (15–19 évesek ez az arány még magasabb, 95%-os).

Mennyire csökkenti az alvásmennyiséget a közösségimédia-használat?

Forrás: GKI

A kutatás szerint minden hatodik válaszadó átélt már zaklatást a közösségi médiában. A nők körében ez az arány jóval magasabb (20%), mint a férfiaknál (11%). A zaklatás platformonként is eltérő mértékben jelenik meg: a legmagasabb arányban a TikTokon (27%), míg a legalacsonyabb arányban a YouTube-on (15%). A valóságban a zaklatást átéltek aránya magasabb lehet: a 15–19 évesek a zaklatás egyes formáit sokszor már nem is tekintik zaklatásnak, még ha objektíven annak is számítanak. Ugyanakkor ez komoly mentális kockázatot hordoz.

Az oktatás szerepe meghatározó

A válaszadók elsöprő többsége (93%) szerint szükség van arra, hogy a közoktatásban megjelenjen a tudatos és egészséges közösségimédia-használat. Még a legfiatalabb korosztályban is 84% támogatja ezt, ami egyértelműen jelzi: a fiatalok nemcsak érintettek, hanem igénylik is a segítséget. A kutatás alapján különösen a középiskolás korosztály van veszélyben: náluk egyszerre jelenik meg a túlhasználat, a negatív érzelmi hatás és az alváshiány. A megelőzés szempontjából fontos lenne, hogy már az általános iskolában elkezdődjön a tudatos közösségimédia-használatra nevelés.

A terület jelentőségét tovább erősíti, hogy az új kormány oktatáspolitikai irányváltást jelentett be. Ebben kulcskérdés, hogy a közösségimédia-használat megfelelő súllyal jelenjen meg. Ez ugyanis nem pusztán egyéni szokás, hanem társadalmi szintű kérdés: hatással van a mentális és testi egészségre, az életminőségre és a kapcsolatokra. A kutatás eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a tudatos közösségimédia-használat oktatása nem halasztható, és hosszú távon a társadalom egészsége szempontjából is meghatározó jelentőségű.