A Tejútrendszer rejtett bolygóinak tízezreit fedezheti fel a NASA új űrteleszkópja

Jelenleg közel 6300, a Naprendszeren kívül található bolygót ismerünk, amelyeket a NASA és más csillagászati megfigyelőközpontok fedeztek fel. A Roman űrteleszkóp azonban ennél jóval nagyobb területet vizsgál majd át, ráadásul a galaxis olyan régióit is kutatja, amelyeket eddig alig tanulmányoztak.

A kutatók szerint a legtöbb ismert exobolygó néhány ezer fényéves környezetünkben található, míg a Roman a Tejútrendszer sűrű központi vidékeit és a galaxis túlsó oldalát is megfigyeli majd.

„Eddig gyakorlatilag csak a saját kozmikus szomszédságunkat vizsgáltuk. A Roman lehetővé teszi, hogy más galaktikus környezetekben is tanulmányozzuk a bolygókeletkezést” – mondta Elisa Quintana, a NASA Goddard Űrközpontjának kutatója.

Két módszerrel kutatják az új világokat

A teleszkóp folyamatosan figyeli majd a Tejútrendszer csillagainak fényességét. Az egyik legfontosabb módszer az úgynevezett tranzitmérés lesz: amikor egy bolygó elhalad a csillaga előtt, rövid időre elhalványítja annak fényét.

A szakértők várakozásai szerint ezzel a technikával mintegy 100 ezer bolygót lehet majd azonosítani, elsősorban nagy méretű, forró égitesteket, amelyek gyakran kerülik meg csillagukat.

A másik módszer a gravitációs mikrolencsézés lesz. Ilyenkor egy előtérben lévő csillag gravitációja felerősíti egy távolabbi csillag fényét, és az esetleges bolygók jelenléte is kimutathatóvá válik. Ezzel a technikával várhatóan több mint ezer új bolygót fedeznek fel, köztük a Földhöz vagy akár a Marshoz hasonló méretű égitesteket is.

A két eljárás együtt olyan bolygókat is láthatóvá tehet, amelyeket más megfigyelési módszerekkel rendkívül nehéz vagy egyáltalán nem lehetne észlelni.

A Naprendszer múltjára is választ adhat

A Roman küldetése nemcsak új bolygók felkutatásáról szól. A kutatók azt is remélik, hogy az adatok segíthetnek megérteni saját Naprendszerünk eredetét.

A csillagászok úgy vélik, hogy a Nap körülbelül 27 ezer fényévre található a Tejútrendszer középpontjától, de valószínűleg mintegy 10 ezer fényévvel közelebb keletkezett, és az évmilliárdok során vándorolt jelenlegi helyére.

A galaxis különböző részein található csillagok kémiai összetétele jelentősen eltérhet. A kutatások szerint azok a csillagok, amelyek több nehéz elemet – például szilíciumot, oxigént vagy magnéziumot – tartalmaznak, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek bolygórendszerrel, különösen óriásbolygókkal.

A Roman több százmillió távoli csillagot figyel majd meg, így a tudósok először hasonlíthatják össze nagy léptékben a galaxis különböző részein kialakult bolygórendszereket. Ez segíthet megválaszolni azt a kérdést is, mennyire gyakoriak a Naprendszerünkhöz hasonló világok a Tejútrendszerben.

A kutatók már most mesterséges adathalmazokkal és gépi tanulási módszerekkel készülnek a küldetésre, hogy a teleszkóp első méréseinek beérkezésekor azonnal megkezdhessék az új világok azonosítását. A várakozások szerint a Roman űrteleszkóp minden korábbinál részletesebb képet adhat arról, hogyan alakultak ki és fejlődtek a bolygók galaxisunk különböző vidékein.