Életmód
Kefir: régi legenda, vagy tényleg jót tesz a bélflóránknak?
A fermentált termékek évek óta az egészségtudatos étrend kedvencei, közülük pedig a kefir is újra egyre nagyobb figyelmet kap. Nem véletlenül: ez a karakteres, enyhén pezsgő ital nemcsak különleges íze, de az emésztésünkre és bélflóránkra gyakorolt pozitív hatása miatt is kitűnik a fermentált készítmények sorából. De vajon valóban olyan jól illeszkedik az egészséges életmódhoz, mint ahogy azt gondoljuk? A kérdésre a Danone Magyarország felkérésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Szűcs Zsuzsanna segít válaszolni.
Ital a Kaukázusból
A kefir története egészen a Kaukázus hegyeiig nyúlik vissza, ahol évszázadokkal ezelőtt kezdték készíteni tejből és úgynevezett kefirkultúrából. Ezek valójában baktériumok és élesztőgombák különleges együttesei, amelyek fermentáció során alakítják át a tejet savanykás, enyhén szénsavas itallá. Egyes feljegyzések szerint a kefirgombákat olyan nagy becsben tartották, hogy generációról generációra örökítették tovább őket.
Mitől különleges a kefir?
A kefir igazi ereje a benne található mikroorganizmusokban rejlik. A készítése során jótékony mikrobákat, többek között baktériumokat – például Lactobacillus kefirit – és élesztőgombákat alkalmaznak, így nem csak tejsavas, hanem alkoholos erjedés is végbemegy. Ennek köszönhető a kefir jellegzetes, kissé pezsgő íze, és az is, hogy élő baktériumkultúrákat, azaz probiotikumokat tartalmaz.
„A probiotikumok hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ami nemcsak az emésztési jóllét szempontjából fontos, de az immunrendszer működésére és így az általános közérzetre is hatással lehet. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztását számos egészségügyi előnnyel összefüggésbe hozták, amelyek közül a legerősebb tudományos bizonyítékok a szénhidrát-anyagcsere és az inzulinérzékenység területén vannak” – mondta Szűcs Zsuzsanna.
Könnyebben emészthető, mint a tej
Sokan azért kedvelik a kefirt, mert a fermentáció során csökken a tejcukor, vagyis a laktóz mennyisége. Ezért általában azok is jobban tolerálják, akik a tejet nehezebben emésztik meg. A testünkben a tejcukrot egy enzim bontja alkotóelemeire, ez az ún laktáz. Ennek mennyisége és aktivitása a korral csökkenhet, így a természetesen alacsonyabb tejcukortartalmú termékek, mint a kefir idősebbek számára is jó választás lehet.
A kefirben található fehérjék – az ún. kazein és a savófehérjék – támogatják az ásványi anyagok hasznosulását, miközben a termék maga is kalciumot, magnéziumot, foszfort, káliumot, valamint A-, D- és B-vitaminokat tartalmaz. Ráadásul alacsonyabb zsírtartalma miatt jól beilleszthető egy kiegyensúlyozott étrendbe is.
Hogyan érdemes fogyasztani?
A kefir az egyik legsokoldalúbb tejtermék. Fogyaszthatjuk önmagában tízóraira vagy uzsonnára, de remekül illik müzlihez, granolához, gyümölcsökhöz és olajos magvakhoz is. Turmixokhoz, ”overnight” zabkásához is kiváló alapanyag lehet. A sós ételek készítésénél is megállja a helyét: salátaöntethez, vagy könnyedebb mártogatósok, főzelékek és rakott ételek készítésénél is használható.
Nyáron különösen frissítő lehet a fagyasztott kefirszelet, amely gyümölcsökkel összekeverve jó alternatívája lehet a jégkrémnek.
Akkor most legenda vagy valódi szuperétel?
A kefir önmagában nem csodaszer, de a kiegyensúlyozott étrend részeként valóban számos előnye lehet. Élő baktériumkultúrái támogathatják a bélflóra egészségét, tápanyagai hozzájárulhatnak a szervezet megfelelő működéséhez, ráadásul változatosan felhasználható a mindennapokban. Nem véletlen, hogy ez az ősi, kaukázusi ital ma újra reneszánszát éli.