Nem elég a végzettség: ezt a hat készséget keresik leginkább a munkáltatók

Hiába van meg a megfelelő végzettség, önmagában ez egyre kevésbé lehet elég ahhoz, hogy valaki megszerezzen egy állást – és hosszabb távon meg is tartsa azt.

A brit National Foundation for Educational Research (NFER) ötéves kutatása hat olyan, többféle munkakörben is hasznosítható készséget azonosított, amelyek a következő évtizedben különösen fontosak lehetnek. Ezek a szervezés, tervezés és rangsorolás; a problémamegoldás és döntéshozatal; a kommunikáció; az együttműködés; a kreatív gondolkodás; valamint az információs műveltség.  A kutatás eredményei azért is fontosak, mert a mesterséges intelligencia és az automatizáció alapjaiban alakíthatja át a munkaerőpiacot. Az NFER korábbi kutatása szerint akár hárommillió alacsonyabb és közepes képzettséget igénylő állás is eltűnhet 2035-ig.

Közben csaknem egymillió fiatal nincs oktatásban, nem dolgozik és nem vesz részt képzésben. A brit kutatók ezért munkáltatókat is megkérdeztek arról, hogyan tudják a pályakezdők megmutatni azokat a készségeket, amelyeket a cégek keresnek.

Aki nem tudja megszervezni a munkáját, nehezebb helyzetben lesz

Az oktatásból a munka világába kilépők számára az egyik nagy változás az lehet, hogy hirtelen eltűnik a korábbi, kívülről adott struktúra. A munkahelyen már nekik kell eldönteniük, mit, mikor és milyen sorrendben végeznek el. Leedsben Christian Townsley, a North Bar csoport társalapítója szerint egy forgalmas bárban különösen fontos, hogy valaki nyugodt maradjon és megőrizze a hidegvérét. „Fontos, hogy tudj szervezni, több feladatot párhuzamosan kezelni, felismerd, ki következik a bárnál, és ezt meg is jegyezd” – mondja.

A North Barnál a kiválasztási folyamat része lehet a próbaműszak is. Így a jelentkezők nemcsak beszélhetnek a készségeikről, hanem meg is mutathatják, hogyan dolgoznak éles helyzetben. A munkáltatók figyelik, hogyan bánnak a vendégekkel, hogyan dolgoznak együtt a csapattal, hogyan illeszkednek be, és miként kommunikálnak.

Ahogy valaki előrébb lép a ranglétrán, egyre több felelősséget is kell tudnia kezelni. Townsley példaként említi a sör rendelését és árazását, a közösségi média megtervezését, a marketinget és a toborzást.

A problémamegoldás és a döntéshozatal kéz a kézben jár

A munkáltatók azt is elvárják az új dolgozóktól, hogy képesek legyenek reagálni a felmerülő problémákra, és szükség esetén döntést is hozzanak. Maria Aderonmu politikatudományi diplomával került a Morgan Sindall Infrastructure-höz, amely az Egyesült Királyságban többek között energetikai, védelmi és vasúti infrastruktúra-projekteken dolgozik. Aderonmu ma stratégiai területen dolgozik, ahol gyakran kell menet közben alkalmazkodnia az adott helyzethez. Úgy véli, a munkája során elsajátított egyik legfontosabb képesség éppen az volt, hogy megtanult alkalmazkodni a különböző szituációkhoz.

Az egyetemen tagja volt a vitakörnek is, és ma már úgy látja, hogy ez is felkészítette arra, hogy gyorsan gondolkodjon és váratlan helyzetekben is reagáljon. India Chaplin, a Morgan Sindall Infrastructure személyzeti igazgatója ugyanakkor nem várja el egyetlen fiatal munkavállalótól sem, hogy már minden lehetséges helyzettel találkozott legyen. Szerinte ezért azt érdemes megmutatni, hogy valaki korábbi tapasztalatai – például az iskolában vagy egy csapat tagjaként megoldott problémák – hogyan ültethetők át a munka világába.

A jó kommunikáció kapcsolatokat épít és konfliktusokat old

A North Bar általános igazgatója, Jake Readman szerint egy forgalmas bárban alapvető a kommunikációs készségek fejlesztése. Nemcsak arról van szó, hogy valaki képes-e érthetően kommunikálni. Azt is tudnia kell, hogyan lehet egy konfliktusos helyzetet lecsillapítani és megoldani. Readman szerint fontos az önbizalom, az új készségek elsajátításának képessége, az új helyzetekhez való alkalmazkodás és az önálló kezdeményezés is.

Amikor a kutatás készítői Readmannel beszélgetnek, El Cousins éppen beviszi az önéletrajzát a North Barhoz. Cousins szerint azért szeret személyesen találkozni a leendő munkáltatókkal, mert így a másik fél a személyiségéről is képet kaphat. Szerinte ez sokat számít, mert mindez nem feltétlenül derül ki egy papíron vagy egy online jelentkezésből. Readmannek jó benyomása lesz róla, és később műszakokat ajánl neki.

Csapatmunka nélkül nehéz előre jutni

A South Shields-i Barbour gyárában Lynn Bassett HR-igazgató szerint az együttműködés képessége minden új munkatársnál fontos szempont. „Minden részleg összekapcsolódik egymással, ezért nagyon fontos, hogy egy csapatként dolgozzunk” – mondja. A kiválasztás során azt figyelik, hogyan tudnak a jelentkezők saját korábbi együttműködési tapasztalataikról beszélni. Nem feltétlenül probléma, ha valakinek nincs meg az adott munkakörhöz szükséges konkrét tapasztalata. A Barbournál inkább az úgynevezett átvihető készségekre figyelnek.

Ezt Addie Pattas is megtapasztalta, amikor divatipari egyetemi tanulmányai mellett a Barbournál kezdett dolgozni. A gyárnak azon a részén dolgozik, ahol az ügyfelek által visszaküldött régi kabátokat javítják. A munka fontos része, hogy minden érintett tudja, hol tart a folyamat. Pattasnak ezért nemcsak a raktárral, hanem a gyárral és a szállításért felelős csapattal is folyamatosan kommunikálnia kell.

A kreatív gondolkodás váratlan megoldásokat hozhat

A divatiparról talán magától értetődőnek tűnik, hogy kreativitást igényel, de a másként gondolkodás és az innovatív megoldások keresése korántsem csak a kreatív szakmákban fontos. A Barbournál például az állásinterjúkon olyan kérdéseket is feltesznek, amelyekből kiderülhet, hogyan reagál valaki egy váratlan problémára.

Az egyik kérdés arra vonatkozik, hogy a jelentkező mondjon példát olyan helyzetre, amikor valami nem a terv szerint alakult, és magyarázza el, hogyan sikerült visszahoznia a folyamatot a megfelelő irányba. Bassett szerint ebből az is kiderülhet, hogy valaki képes-e kreatívan megközelíteni egy problémát, és megtalálni a legjobb megoldást.

Az adatok értékelése is egyre fontosabb

A mesterséges intelligencia térnyerésével a nagyvállalatoknak olyan munkatársakra is szükségük van, akik képesek megérteni és felügyelni az adatok használatát. Ehhez azonban nem elég az adatokat összegyűjteni. Az emberi ítélőképességre is szükség van annak eldöntéséhez, hogy egy információ megbízható és hiteles-e. Ezt nevezi a kutatás információs műveltségnek. India Chaplin szerint a nyers adat önmagában nem „mesél el egy történetet”. „Össze kell rendeznünk, át kell gondolnunk, miért fontos, és mit mond nekünk” – fogalmaz.

A Morgan Sindall Infrastructure-nél például az is része lehet ennek, hogy a munkatársak egy villamosenergia-vezetékeken dolgozó mérnökök számára készült időjárás-előrejelzést értelmezzék, és felismerjék, mely információkat fontos megosztani a többi csapattal.

Ezek a készségek segíthetnek túlélni a munkaerőpiac átalakulását

Jude Hillary, az NFER kutatásának vezető közgazdásza szerint éppen ezek az emberi készségek tehetik lehetővé, hogy az emberek magasabb képzettséget igénylő munkakörökbe kerüljenek, és ott is maradjanak akkor is, amikor az automatizáció egyre több feladatot vesz át. „Itt lesz a munkahelyek növekedése a munkaerőpiacon” – mondja. Szerinte ezért fontos, hogy a fiatalok úgy lépjenek be a munka világába, hogy versenyezni tudjanak ezekért az állásokért.

A változás ráadásul a már dolgozókat is érintheti. Hillary szerint egyre valószínűbb, hogy valakinek a munkával töltött évei alatt jelentős változtatásokat kell végrehajtania a karrierjében, mert az általa végzett munkát átveszi a technológia. A kutató szerint ezért a hat készségre való koncentrálás abban is segíthet, hogy a fiatalok alkalmazkodni tudjanak a gyors változásokhoz.

A munkáltatók szerint a fiataloknak nem elég az iskolai tudás

Az Alan Milburn volt egészségügyi miniszter vezette független felülvizsgálat azt vizsgálja, milyen mértékben maradnak ki a fiatalok a munkából, az oktatásból és a képzésből. Az időközi jelentés szerint a munkáltatók 42 százaléka a fiatalok felvételének egyik problémájaként a megfelelő „soft skillek”, illetve a munkára való felkészültség hiányát jelölte meg. A következő leggyakrabban említett probléma a fiatalok rezilienciája volt, ezt azonban már csak a munkáltatók 10 százaléka említette.

Egyre nagyobb az elvárás az iskolákkal, főiskolákkal és egyetemekkel szemben is, hogy az akadémiai tudás mellett olyan készségeket adjanak a fiataloknak, amelyekkel felkészülten léphetnek be a munka világába. Andy Burnham miniszterelnök már jelezte, hogy több tinédzsernek kellene 14 éves korban megkezdenie a technikai oktatást. Támogatta azt a munkatapasztalat-szerzési programot is, amelyet a Sainsbury’s kiskereskedelmi lánc jelentett be, és amely 10 ezer fiatal számára biztosít lehetőséget.

A Milburn-felülvizsgálat végleges jelentése szeptemberben várható. Ebben várhatóan azt is bemutatják majd, milyen javaslatokkal lehetne több fiatal felnőttet stabil munkához segíteni. A munkaerőpiac átalakulásával így egyre fontosabbá válhat, hogy egy álláskereső ne csak azt tudja megmutatni, mit tanult, hanem azt is, hogyan gondolkodik, hogyan old meg problémákat, hogyan dolgozik együtt másokkal, hogyan kommunikál, hogyan értékeli az információkat, hogyan szervezi meg a munkáját, és képes-e új megoldásokat találni.

Az NFER kutatása szerint ez a hat készség – szervezés, tervezés és rangsorolás; problémamegoldás és döntéshozatal; kommunikáció; együttműködés; kreatív gondolkodás; valamint információs műveltség – a következő évtized munkaerőpiacán egyre fontosabbá válhat.