Külföld
Karnyújtásnyira a béke, mégis fékez Trump
Bár az Egyesült Államok és Irán az elmúlt napokban egyre közelebb került egy hosszabb távú békemegállapodáshoz, Donald Trump amerikai elnök vasárnap jelezte: nem kívánják elsietni az egyezséget. Közölte, hogy az iráni kikötők és hajók elleni amerikai tengeri blokád mindaddig érvényben marad, amíg egy végleges megállapodást nem írnak alá és nem hitelesítenek.
Trump fékezné a megállapodást Iránnal, továbbra is érvényben marad az amerikai blokád
Trump egy nappal korábban még arról beszélt, hogy Washington és Teherán „nagyrészt már letárgyalta” a békefolyamat alapjait rögzítő szándéknyilatkozatot. Most azonban hangsúlyozta: „Mindkét félnek időt kell hagynia arra, hogy helyesen csinálja.”
A Hormuzi-szoros újranyitása a tárgyalások középpontjában
A tárgyalások egyik legfontosabb kérdése a Hormuzi-szoros sorsa. A világ olaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítmányainak mintegy ötöde haladt át ezen a stratégiai vízi útvonalon a háború kitörése előtt.
Amerikai források szerint Irán elvi beleegyezését adta a szoros teljes megnyitásához, cserébe azért, hogy Washington megszünteti a haditengerészeti blokádot. A felek azonban eltérően értelmezik a megállapodás részleteit. Teherán azt hangsúlyozza, hogy a szoros továbbra is iráni felügyelet alatt maradna, és az áthaladó hajóknak egyeztetniük kellene az iráni hatóságokkal.
Az iráni Forradalmi Gárda szerint az elmúlt 24 órában 33 hajó kapott engedélyt az áthaladásra, miközben a konfliktus előtt naponta átlagosan mintegy 140 hajó használta a szorost.
Az atomprogram továbbra is vitás kérdés
A békefolyamat másik legnehezebb pontja Irán nukleáris programja. Washington azt várja el, hogy Teherán mondjon le magas dúsítású uránkészletéről, és vállaljon garanciát arra, hogy nem fejleszt atomfegyvert.
Amerikai tisztviselők szerint Irán elvben elfogadta a dúsított uránkészlet felszámolását, de a végrehajtás módjáról még nincs megegyezés. Felmerült például az urán hígítása a nemzetközi atomenergia-felügyelet ellenőrzése mellett.
Teherán ugyanakkor kitart amellett, hogy békés célokra joga van uránt dúsítani, és állami médiumai szerint a készletek átadásáról vagy nukleáris létesítmények bezárásáról egyelőre nem született megállapodás.
Befagyasztott milliárdok és szankciók
Irán számára kiemelt fontosságú a külföldi bankokban zárolt több tízmilliárd dollárnyi vagyon felszabadítása, valamint a nemzetközi szankciók enyhítése. Az iráni vezetés szerint a befagyasztott eszközök egy részének azonnali felszabadítása nélkül nem lesz megállapodás.
Washington ezzel szemben azt az álláspontot képviseli, hogy az eszközök feloldása és a szankciók enyhítése csak a Hormuzi-szoros teljes újranyitása után kezdődhet meg.
Irán becslése szerint már az olajexportot korlátozó szankciók megszüntetése is közel 10 milliárd dolláros többletbevételt jelenthetne két hónapon belül.
Törékeny tűzszünet, bizonytalan béke
A február végén kirobbant amerikai–izraeli–iráni konfliktust április elején tűzszünet zárta le, de a helyzet továbbra is feszült. A háború során Iránban több ezer ember vesztette életét, míg az izraeli–Hezbollah összecsapások Libanonban is súlyos pusztítást okoztak.
A felek jelenleg egy olyan szándéknyilatkozat kidolgozásán dolgoznak, amely keretet adna a vitás kérdések rendezéséhez. Bár mind Washington, mind Teherán a tárgyalások előrehaladásáról beszél, a Hormuzi-szoros ellenőrzése, az iráni atomprogram, a szankciók és a befagyasztott pénzeszközök kérdése továbbra is jelentős akadályt jelent egy végleges békemegállapodás előtt.
Forrás: CNN, Euronews, BBC nyomán