Öregszik a magyar autópark – és már a használt kocsik sem olcsók

A magyar autópiac első pillantásra akár telítettnek is tűnhet, a számok azonban egészen mást mutatnak. Magyarország nemcsak az autók számában marad el látványosan az uniós átlagtól, hanem a járművek életkorában és az újautó-vásárlásokban is komoly a hátránya. A Bank360 közleménye szerint mindez egyszerre jelent problémát és lehetőséget: a következő évek egyik nagy kérdése az lesz, sikerül-e közelebb kerülni az európai szinthez.

A pénzügyi szakportálnak Hanczár Zsolt, az Euroleasing Zrt. gépjármű-értékesítési igazgatója segített értelmezni a piac helyzetét. A kép nem túl hízelgő: Magyarországon nagyjából 4,5 millió személyautó jut közel 10 millió lakosra, vagyis ezer emberre körülbelül 450 autó. Az uniós átlag ezzel szemben 550-560 körül alakul. Ez mintegy 20 százalékos lemaradást jelent, és az EU-ban csak Bulgária, Lettország és Románia áll rosszabbul ennél. Közben a régió több országa látványosan előrelépett. Lengyelország például ma már 21 százalékkal az uniós átlag fölött van, alig lemaradva Luxemburgtól, miközben a 2000-es évek elején még nem volt sokkal jobb helyzetben Magyarországnál.

Nem csak kevés, hanem öreg is a magyar autó

A különbség nem annyi, hogy kevesebb autó fut a magyar utakon. A járműállomány életkora is komoly gondot jelez. Magyarországon az autópark átlagéletkora már meghaladja a 16 évet, miközben az Európai Unióban ez az érték 12,7 év. Régiós összevetésben sem kedvező a helyzet: csak Bulgáriában idősebb az autóállomány, mint nálunk. A cseh, román, szlovák és lengyel autók átlagosan fiatalabbak, részben azért, mert ezekben az országokban több új autót értékesítenek.

„Egyszerre számítunk alulmotorizáltnak és elöregedettnek”

– mondta a Bank360-nak Hanczár Zsolt.

Az új autók piacán különösen nagy a lemaradás. Magyarországon ezer lakosra vetítve körülbelül feleannyi új autót helyeznek forgalomba, mint az uniós átlag: nálunk ez a szám 11, az EU-ban 23. A kép még kedvezőtlenebb, ha csak azokat a járműveket nézzük, amelyek ténylegesen az adott országban maradnak, és ott is használják őket, vagyis kiszűrjük a reexportot. A tisztított adatok alapján Magyarország az uniós mezőny alsó részéhez tartozik, csak Litvániát, Romániát és Bulgáriát előzi meg.

A használt autók pörögnek, de ez nem feltétlenül jó hír

Miközben az újautó-piac gyenge, a használtautó-piac erősnek számít: ezer lakosra vetítve csak Lengyelország előzi meg Magyarországot. Ez azonban Hanczár Zsolt szerint nem egyértelműen pozitív jelenség. A használt autók között ugyanis óriási különbség lehet életkorban és állapotban, a magyar adatok pedig inkább azt mutatják, hogy a vásárlók nagy része az új autók helyett az olcsóbbnak tűnő, idősebb járművek felé fordul. „Magyarországon a vásárlások jelentős része tíz évnél idősebb autókhoz kötődik, ami jól írja le a piac szerkezetét” – hangsúlyozta az igazgató.

A piacot az elmúlt években az elszálló árak is erősen torzították. Az Európai Unióban az új autók ára az elmúlt 10 évben mintegy 40 százalékkal emelkedett, ami már önmagában is meghaladja az inflációt. A használt autóknál még látványosabb volt a drágulás: az öt évnél fiatalabb járművek ára akár 60 százalékkal, az idősebbeké pedig 80-90 százalékkal nőtt.

Magyarországon azonban ennél is erősebb volt az áremelkedés. A forint gyengülése, a magas áfa és a piaci torzulások miatt a használt autók ára több mint 150 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedben. A 15 évnél idősebb kategóriában 2015 óta 175 százalékos drágulást mértek. Ez oda vezetett, hogy a korábban olcsóbb alternatívának tartott használt autók sok esetben megközelítették, vagy akár el is érték az új autók korábbi árszintjét.

Nagy a lemaradás, de nagy lehet a növekedés is

A magyar autópiac kettőssége – vagyis hogy kevés és idős autó fut az utakon – komoly gondot jelent, de Hanczár Zsolt szerint egyben növekedési potenciált is jelez. „Az, hogy Magyarországon sokkal kevesebb és jóval idősebb autó fut, mint az EU-ban, egyértelmű bővülési potenciált is mutat” – fogalmazott. Már egy mérsékelt felzárkózási pálya is jelentős növekedést hozhatna. Az öt évnél fiatalabb személyautók esetében, az újakat is beleértve, 2030-ra akár megduplázódhatna a vásárlások darabszáma, reálértéken 10 százalékkal magasabb átlagár mellett.

A legambiciózusabb forgatókönyv az uniós átlag elérésével számolna. Ehhez az új személyautóknál a mostani tranzakciószám négyszeresére, az öt év alattiaknál háromszorosára, az öt és tíz év közötti autóknál pedig 50 százalékos volumennövekedésre lenne szükség. Ezzel párhuzamosan az átlagos vételár körülbelül 25 százalékkal emelkedne minden korosztályban.

Hanczár Zsolt szerint így nem az a fő kérdés, hogy lesz-e növekedés, hanem az, milyen gyorsan és milyen szerkezetben történik meg. A jelenlegi trendek fennmaradása mellett is több mint 500 ezerrel több személyautó közlekedhetne a magyar utakon 2030-ra.