Műholdról figyelik a sünök titkos útvonalait – így mentené meg őket az MI

A brit sünök megmentéséért már nem csak természetvédők, hanem műholdak és mesterséges intelligencia is dolgozik. A Cambridge-i Egyetem kutatói olyan technológiát vetnek be, amely az űrből készült részletes felvételek alapján térképezi fel, hol élhetnek még a sünök, és mely élőhelyek tűnnek el körülöttük. A cél nem kisebb, mint lassítani a brit sünállomány drámai fogyását. A kutatók szerint a mesterséges intelligencia segíthet pontosabban megérteni, hol találnak táplálékot az állatok, merre tudnak biztonságosan közlekedni, és milyen akadályok miatt szakadnak el egymástól az élőhelyeik.

Az űrből keresik a sünbarát helyeket

A kutatók egy Tessera nevű mesterségesintelligencia-eszközt használnak, amely Nagy-Britannia űrből készült, részletes képeit elemzi. A rendszer képes egészen apró tájelemeket is azonosítani, például sövényeket, vagy más olyan élőhelyeket, amelyek fontosak lehetnek a sünök számára. A technológia különlegessége, hogy nemcsak a jól látható területeket tudja vizsgálni. Az MI azoknál a részeknél is képes megbecsülni, hol lehetnek sünbarát élőhelyek, amelyeket például felhő takar el a műholdképeken.

Az így készült térképek rendkívül részletes képet adnak a tájról. A kutatók abban bíznak, hogy ezek segítségével nem csak azt lehet majd jobban látni, hol élnek a sünök az Egyesült Királyságban, hanem azt is, mi akadályozza őket abban, hogy élelmet vagy párt találjanak.

Lakóparkok, utak, eltűnő élőhelyek

A Tessera adatai arra is használhatók, hogy nyomon kövessék az új lakóövezetek, beruházások és más környezeti változások hatását. A sünök számára ugyanis különösen fontosak az összefüggő, átjárható élőhelyek. Ha ezeket utak, kerítések, beépítések vagy eltűnő sövények darabolják fel, az állatok nehezebben jutnak táplálékhoz, és a szaporodásuk is sérülhet. A műholdas és MI-alapú térképeket más adatokkal is össze lehet vetni. Ilyenek például azok az apró GPS-nyomkövetők, amelyeket egyes sünökre rögzítenek, hogy valós időben figyeljék a mozgásukat. Észak-Írországban már fut is egy hasonló kezdeményezés, amelyben hátizsákszerű nyomkövetőkkel próbálják segíteni a sünök védelmét.

Drámai fogyás Európa-szerte

A sünállomány Európa több részén is jelentősen visszaesett az elmúlt évtizedekben. Az Egyesült Királyságban egy 2022-es jelentés szerint a vidéki területeken 2000 óta akár 75 százalékkal is csökkenhetett a számuk. A közönséges nyugat-európai sün, amely az RSPCA szerint az Egyesült Királyság egyetlen őshonos sünfaja, ma már a Természetvédelmi Világszövetség listáján a mérsékelten fenyegetett kategóriában szerepel.

Silviu Petrovan professzor, a People’s Trust for Endangered Species stratégiai és kutatási vezetője ennek ellenére bizakodó. Szerinte a mesterséges intelligencia abban segíthet igazán, hogy pontosabban megértsék: milyen konkrét akadályok nehezítik a sünök életét, és hol kell beavatkozni ahhoz, hogy biztonságosabban mozoghassanak a vidéki tájban.

Tízmilliárd fotónyi adatból tanult a rendszer

Ahhoz, hogy a Tessera felismerje a sünök szempontjából fontos apró részleteket és más objektumokat a képi adatokban, hatalmas mennyiségű adatra volt szükség. A rendszer betanításához körülbelül 20 petabájtnyi adatot használtak fel, ami nagyjából 10 milliárd hagyományos digitális fényképnek felel meg. A munka akkora számítási kapacitást igényelt, hogy a kutatók egy idő után elérték az egyetem rendelkezésére álló erőforrások határát.  Azóta az amerikai AMD és Vultr technológiai cégekkel kötött megállapodás révén extra infrastruktúrához is hozzájutottak.

Nem csak a sünök járhatnak jól vele

A Tessera azonban nem kizárólag a sünök védelmére használható. Anil Madhavapeddy, a Cambridge-i Egyetem planetáris számítástechnikai professzora szerint már több mint száz kutatócsoport fért hozzá a nyílt forráskódú rendszerhez. A technológia alkalmas lehet mezőgazdasági területek megfigyelésére is. Segíthet követni, hogy melyik földeken milyen növényeket termesztenek, és hogyan változik mindez idővel. Így részletesebb képet lehet kapni a brit mezőgazdaság alakulásáról is.

A mesterséges intelligencia sem kockázatmentes

A természetvédelemben egyre több helyen fordulnak MI-rendszerekhez, mert ezek hatalmas adatmennyiséget képesek feldolgozni, és olyan mintázatokat is észrevehetnek, amelyek emberi szemmel könnyen rejtve maradnának.

Ugyanakkor vannak, akik óvatosságra intenek. A nagy teljesítményű mesterségesintelligencia-rendszerek működtetése jelentős energiaigénnyel járhat, ezért felmerül a kérdés, hogy a technológia környezeti terhei hogyan viszonyulnak a természetvédelmi hasznához.

A brit sünök esetében azonban a kutatók abban bíznak, hogy az új módszer olyan részleteket tárhat fel, amelyek eddig láthatatlanok voltak. És ha sikerül jobban megérteni, hol szakadnak meg a sünök útvonalai, talán arra is nagyobb esély lesz, hogy ezek az apró, éjszakai vándorok ne tűnjenek el csendben a brit vidékről.