Így rengeti meg a világot az iráni–izraeli konfliktus

Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu azt mondja: a háború „nem fog sokáig tartani”. Ezzel szemben az amerikai elnök, Donald Trump szerint a hadműveletek akár négy-öt hétig, vagy még tovább is elhúzódhatnak. Trump úgy fogalmazott: azért indította el az akciót, mert meggyőződése volt, hogy Irán készül elsőként támadni Izraelt és az amerikai szövetségeseket. Szerinte az Egyesült Államok

„gyakorlatilag minden jelentősebb iráni haditengerészeti és légi célpontot kiiktatott”.

Hozzátette: ha véget ér az akció, az olajárak akár a háború előtti szint alá is csökkenhetnek.

A konfliktus Európát sem kerüli el. A ciprusi Akrotiri brit légibázist dróntámadás érte, ami mérsékelt károkat okozott. Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette: a HMS Dragon rombolót és drónelhárító helikoptereket vezényelnek a térségbe. Trump eközben élesen bírálta Londont. A brit kormány kezdetben nem vett részt az akcióban, arra hivatkozva, hogy katonai támadás csak átgondolt, életképes tervvel indítható. Később azonban engedélyezte, hogy amerikai erők brit támaszpontokat használjanak „korlátozott és védelmi jellegű” műveletekhez.

Az amerikai elnök új frontot nyitott a diplomáciában: bejelentette, hogy az Egyesült Államok megszakítja a kereskedelmi kapcsolatot Spanyolországgal, miután Madrid nem engedélyezte, hogy az ottani – spanyol szuverenitás alatt álló – közös amerikai támaszpontokat Irán elleni műveletekre használják. A spanyol külügyminiszter közölte: elítélik a katonai eszkalációt, és nem támogatják az iráni rezsim elleni légicsapásokat.

Olajár-robbanás, zuhanó tőzsdék

A konfliktus leggyorsabb és leglátványosabb következménye a piacon érzékelhető. A Wall Street főbb indexei több mint 2 százalékot estek, az S&P 500 kéthavi mélypontra zuhant. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavara újra felszítja az inflációt, ami szigorúbb jegybanki politikához vezethet.

A Hormuzi-szoros különösen kritikus ponttá vált. Az iráni támadások miatt a tankhajók biztosítási és fuvardíjai történelmi csúcsra emelkedtek, a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítási díjai egyetlen nap alatt több mint 40 százalékkal ugrottak meg. A Nemzetközi Valutaalap szerint a globális gazdasági hatás attól függ, mennyire húzódik el a háború, és milyen mértékű infrastrukturális károk keletkeznek a térségben.

A háború árnyéka az iráni főváros hírhedt Evin börtönéig is elér. Egy tíz évre elítélt brit házaspár fia arról számolt be: szülei hallják a fölöttük áthúzó vadászgépeket és a környező robbanásokat. Egy bomba olyan közel csapódott be, hogy betörtek az ablakok és a mennyezet is megsérült a börtön egyik szárnyában. A család szerint a rabok rettegnek, miközben a városi tüntetések után egyre több fogvatartott érkezik.

Mi jöhet még?

Trump szerint „előbb be kell fejezni a katonai műveleteket”, utána dől el, ki vezetheti Iránt a jövőben. A legrosszabb forgatókönyv – fogalmazott – az lenne, ha a mostani vezetés helyére „ugyanolyan rossz” erő kerülne. A kérdés most az: sikerül-e rövid, intenzív hadművelettel lezárni a konfliktust, ahogy Tel-Aviv reméli, vagy a Közel-Kelet újabb, elhúzódó válságba sodródik – amelynek árát a világ gazdasága is megfizeti.