Életmód
Csendben terjed a 2-es típusú cukorbetegség Magyarországon: egyre több a fiatal érintett
Akár évekig is panaszmentesen jelen lehet a szervezetben a 2-es típusú cukorbetegség, miközben már súlyos szövődményeket okozhat. A hazai adatok szerint több mint 1,1 millió felnőtt él diabétesszel, és a betegség egyre fiatalabb korosztályokat érint. A szakértők szerint a rendszeres, célzott szűrés kulcsfontosságú a korai felismeréshez.
A KSH legfrissebb adatai alapján Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és mintegy ötezer gyermek él cukorbetegséggel, döntő többségük 2-es típusú diabéteszben szenved. A betegség hátterében az inzulin hormon működési zavara áll: ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek nem reagálnak megfelelően rá, a vércukorszint tartósan megemelkedik, ami hosszú távon károsítja az ereket, a vesét, a szemet és az idegrendszert.
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, többnyire gyermek- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik, és élethosszig tartó inzulinpótlást igényel. A 2-es típus ezzel szemben jellemzően felnőttkorban alakul ki, és szorosan összefügg az inzulinrezisztenciával. A szervezet egy ideig fokozott inzulintermeléssel próbálja ellensúlyozni az állapotot, ám idővel a hasnyálmirigy kimerülhet.
Egyre fiatalabbakat érint a betegség
A 2-es típusú diabétesz gyakran hosszú ideig tünetmentes. Mire megjelennek a klasszikus panaszok – fokozott szomjúság, gyakori vizelés, fáradékonyság, homályos látás vagy lassabb sebgyógyulás –, sok esetben már tartósan magas, akár 10 mmol/l feletti éhgyomri vércukorérték mérhető. Nem ritka, hogy a diagnózis idején már szövődmények is fennállnak.
Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a cukorbetegek aránya: 2001 és 2023 között tízezer lakosra vetítve 585-ről 1462-re emelkedett a nyilvántartott esetek száma. A legdinamikusabb növekedés a 40–60 év közötti korosztályban figyelhető meg, de egyre több fiatal felnőttnél is diagnosztizálják a betegséget.
A tendencia összefügg az életmódbeli tényezőkkel: a mozgásszegény életmód, a magas kalóriabevitel, a túlsúly és az elhízás, valamint a kedvezőtlen alkoholfogyasztási szokások mind növelik a kockázatot. Az OECD 2025-ös jelentése szerint Magyarországon az összes haláleset 2,4 százalékáért közvetlenül a cukorbetegség felel, míg az életmódbeli és környezeti kockázati tényezők a halálozások mintegy 35 százalékához járulnak hozzá.
A szakemberek hangsúlyozzák: a betegség egyszerű laborvizsgálatokkal – vércukor- és HbA1c-meghatározással – időben felismerhető. A korai diagnózis lehetővé teszi a személyre szabott kezelést, amelynek alapja az életmódváltás, szükség esetén korszerű gyógyszeres terápiával kiegészítve.
Az időben felismert diabétesz jól kezelhető, és a rendszeres ellenőrzés jelentősen csökkentheti a súlyos szövődmények kialakulásának esélyét. A szakértők szerint a tudatos szűrés és az egészségmegőrzés ma kulcsszerepet játszik abban, hogy a betegség ne „csendben”, hanem még idejében kerüljön felszínre.
Forrás: Affidea