Külföld
Franciaország vezeti az uniós ellenállást a Trump-féle „Béketanács” ellen
Heves bírálatok érték az Európai Bizottság döntését, miután a testület a Földközi-tengerért felelős biztost, Dubravka Šuica-t küldte Washingtonba Donald Trump úgynevezett „Béketanácsának” első hivatalos ülésére.
A több tagállamot tömörítő diplomáciai tiltakozást Franciaország vezeti. Uniós diplomaták az Euronews-nak elmondták: a nagykövetek ülésén többen kifogásolták, hogy Šuica részvételéről a tagállami fővárosokat előzetesen nem tájékoztatták, és szerintük a biztosnak nem volt egyértelmű politikai mandátuma.
A kifogások középpontjában az áll, hogy a Trump által januárban elindított Béketanács – amelyet eredetileg a gázai háború utáni újjáépítés koordinálására szántak – mára egy, az ENSZ rendszerével párhuzamos struktúrává vált, Trump élethosszig tartó elnökségével. Franciaország szerint az Európai Bizottság nem jogosult önálló külpolitikai lépésekre, mivel az uniós külpolitika a tagállamok egyhangú döntésein alapul.
A bírálók arra is felhívták a figyelmet, hogy Šuica politikai biztosként különösen nagy súlyt ad jelenlétének, miközben maga az Európai Unió nem tagja a Béketanácsnak. A Bizottság szóvivője ugyanakkor azzal védte a részvételt, hogy Brüsszel így kíván „szorosan bekapcsolódni” a gázai békefolyamathoz és újjáépítéshez, hangsúlyozva: a Bizottság nem csatlakozik a testülethez.
A vita azonban nem egységes az EU-n belül – és ebben a megosztottságban kulcsszerep jut Magyarországnak. Hazánk Bulgária mellett – az egyetlen olyan tagállam, amely jelezte: állandó résztvevőként kíván helyet foglalni a Béketanácsban.
A csütörtöki washingtoni találkozón személyesen is megjelenik Orbán Viktor magyar miniszterelnök, ami különösen hangsúlyossá teszi Budapest szerepét a vitatott kezdeményezésben. Orbán jelenléte azt üzeni, hogy Magyarország nyíltan támogatja Trump új békefórumát, még akkor is, amikor több nagy tagállam szerint az alááshatja az ENSZ-re épülő, többoldalú diplomáciát.
A rendezvény résztvevői között lesz még Nicușor Dan román államfő, valamint több uniós ország – köztük Ciprus, Csehország, Olaszország, Görögország, Lengyelország és Szlovákia – magas rangú képviselői.
A Bizottság közben továbbra is kifogásolja a Béketanács hatáskörét, irányítását és az ENSZ Alapokmányával való összeegyeztethetőségét. Mindez különösen érzékeny kérdés annak fényében, hogy Brüsszel a legnagyobb humanitárius támogatója a palesztin területeknek az Izrael és a Hamas közötti háború 2023. október 7-i kitörése óta.
A politikai vita jövő héten folytatódik Brüsszelben, ahol az uniós külügyminiszterek találkozóján részt vesz Nickolay Mladenov is, akit Trump a gázai ügyek főképviselőjévé nevezett ki.