Külföld
Mélypontra jutott a brit–amerikai viszony Trump beszólásai után
Komoly feszültség alakult ki az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között, miután Donald Trump nyilvánosan gúnyolta Keir Starmer döntéshozatali stílusát. A kijelentések új mélypontra taszíthatják a két ország kapcsolatát, amelyet több diplomata szerint akár tartósan is megrongálhatnak.
Trump egy zártkörű, de később kiszivárgott fehér házi beszédben kigúnyolta Starmert, amiért az katonai kérdésekben egyeztet a csapatával. Az amerikai elnök utánzó hangon idézte fel, ahogy szerinte a brit kormányfő „a csapatára vár”, miközben szerinte gyors döntésekre lenne szükség. Emellett azt is állította, hogy az Egyesült Királyság nem bizonyult „a legjobb szövetségesnek” az Irán elleni konfliktus során.
A feszültség hátterében az áll, hogy London nem engedélyezte amerikai katonai bázisok használatát az Irán elleni első csapásokhoz, és nem ajánlott fel hadihajókat sem. A brit kormány szerint Trump állításai több ponton nem felelnek meg a valóságnak.
Diplomáciai károk és új irányok
Diplomáciai források szerint Starmer helyesen teszi, hogy nem reagál élesen a támadásokra, ugyanakkor a személyes kapcsolat közte és Trump között súlyosan sérült. Egyes vélemények szerint a viszony akár helyrehozhatatlanná is válhat.
Több szakértő úgy látja, hogy Londonnak ezért erősítenie kell kapcsolatait más partnerekkel, például Kanadával, Ausztráliával és az európai országokkal. Felmerült az is, hogy a brit királyi család közelgő amerikai látogatása – III. Károly részvételével – enyhítheti a feszültséget.
A brit politikai elit jelentős része kiállt Starmer mellett. Emily Thornberry hangsúlyozta: a külpolitikai döntésekben elengedhetetlen a szakértőkkel való egyeztetés, különösen háborús helyzetben.
Belpolitikai és nemzetközi következmények
A konfliktus belpolitikai hullámokat is keltett az Egyesült Királyságban: még az ellenzéki szereplők is bírálták Trump hangnemét, miközben elismerték, hogy a két vezető kapcsolata súlyos csapást szenvedett.
Starmer ugyanakkor világossá tette: nem enged a külső nyomásnak, és továbbra is kizárólag a brit nemzeti érdekek vezérlik döntéseit. A miniszterelnök szerint a kritikák egy része tudatos politikai nyomásgyakorlás, de ez nem változtat álláspontján.
Elemzők szerint a következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a felek képesek-e rendezni a viszonyt, vagy a jelenlegi konfliktus hosszabb távon is átalakítja a hagyományosan szoros brit–amerikai szövetséget.