Az ókori egyiptomiak ezért is tartották olyan nagy becsben a macskát, amelyet kifejezetten istenítettek, és az emberi halottakhoz hasonlóan, mumifikáltak az elhalálozás után. Az állatok nyugtató és örömforrást jelentő hatására azonban ekkor még nem tekintettek terápiás eszközként.
1792-ben használták először terápiás célokra az állatokat, legalábbis ekkorra tehető az első ilyen irányú feljegyzések. William Tuke angol kvéker vezette be először a terápiás állatokat, és az általa alapított pszichiátriai intézetben használták őket.
Itt mentális betegeket kezeltek, és az intézet lakóinak lehetőségük volt arra, hogy állatokkal kerüljenek kapcsolatba. Az állatok, nagy részt nyulak és különféle madarak, megnyugtatták a mentális problémáktól szenvedőket, és segítették a betegek viselkedésének stabilan tartásában.
A mai értelemben vett animal-assisted therapy, vagy röviden AAT gyökerei az 1960-as évekre nyúlnak vissza, amikor Dr. Boris Levinson amerikai gyermekpszichológus megfigyelte, hogy autista páciensei nyitottabbá váltak, amikor Jingles nevű kutyája is jelen volt a terápiás ülésen. Ezt követően a pszichogus több tudományos kutatást is végzett, és elindította az állatterápia szakmai fejlődését.
Az állatterápiát ma már számos gyógyászati kezelés és aktivitás során vetik be, hiszen a hosszú évek során ez a terápiás módszer hatalmas áttöréseket jelentett olyan betegségek kezelésében, amelyekben más módszerek kevesebb sikerrel váltak be.
Rengeteg olyan pszichiátriai nehézség kezelésében jelentett pozitív előrehaladást az állatterápia, amelyek könnyebb vagy súlyosabb nehézségeket okoztak a páciensek hétköznapi életében.
Ezek között említjük a depressziót, a szorongást és a poszttraumás stressz zavart is. Míg egy egészséges ember az valódi pénzes kaszinó oldalak látogatásával vagy más szórakozási lehetőségek által csökkentheti a stresszt, addig másoknak speciális kezelésre van szüksége.
Az állatterápia az autizmus spektrumzavar kezelésében és rendkívüli eredményeket mutatott, különösen a gyerekek esetében.
Továbbá a pszichoszociális rehabilitáció esetében, mint amilyen például a skizofrénia is, enyhülést és nyugalmat jelenthet egy állat jelenléte. Ezen kívül az érzelmi és viselkedési zavarok kezelése gyermekeknél és fiatal felnőtteknél is jelentősen könnyebben megy, ha egy terápiás állatot is bevonunk a kezelésbe.
A különféle geriátriai ellátásokban, mint amilyen az Alzheimer-kór vagy az időskori demencia is rendkívül nagy segítséget tudnak nyújtani az erre professzionálisan képzett terápiás állatok.
Az ilyen betegségek okozta tünetek enyhítésében a kutyás vagy lovasterápia révén javulhat a páciens hangulata, csökkenhet a zavartság érzete, és megnövekedhet a biztonságérzet.
Tökéletesen alkalmazhatóak a különféle terápiás állatok a magány és izoláció érzésének enyhítésében is. Ezért láthatjuk, hogy különféle segítő programok keretében terápiás állatokat visznek idősotthonokba, ami az ott élőket mérhetetlen jókedvvel tölti el, és színt visz a gyakran monoton hétköznapokba, ahogyan a valódi pénzes kaszinó játékok, egy jó könyv vagy a szeretteinkkel töltött idő is.
A gyermekek fejlődési zavarainak kezelése roppant fontos, főleg a nagyon korai életszakaszokban. Minél hamarabb elkezdődik a páciens számára megfelelő kezelés és terápia, annál biztosabb és gyorsabb a gyógyulás, vagy pedig a különféle tünetek enyhülése.
Az autizmus, a figyelemzavar vagy a mozgásproblémák kezelésében is nagy előnyöket jelenthet a terápiás állatokkal való kezelés.
A hosszú távú kórházi tartózkodások enyhítésében is jó döntés lehet az állatokkal való találkozás, hiszen ez bizonyítottan csökkenti a stresszt, a félelmet és akár a fájdalomérzetet is. A terápiás állatok segíthetnek a tanulási nehézségek és kommunikációs zavarok esetében is, mert biztonságérzetet adnak a gyermekeknek.
A mozgásszervi rehabilitációban nagy segítséget nyújthat a lovasterápia, mivel ez segíti az egyensúlyt, a koordináció és izomtónus fejlesztését, így a betegek sokkal hamarabb képesek visszanyerni szabad mozgásképességüket.
A stroke utáni felépülés vagy akár a Parkinson-kór esetében a terápiás állatok rengeteg segítséget nyújthatnak, úgy a mozgáskoordinációban, mint a páciensek motiválásában. Jó motiváció lehetnek a valódi pénzes kaszinó vagy más jétékoldalak is, azonban ezek semmiképp sem jelentenek professzionális segítséget.
A legváltozatosabb szenvedélybetegségek kezelésében lehet a páciensek segítségére a terápiás állatokkal való interakció. Az állatok segíthetnek az önbizalom építésében, az érzelmi stabilitás visszaszerzésében és a stresszkezelésben is, ami a gyógyulással jár.
Az állatasszisztált tanulás nagy előrelépést jelent, például olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek esetében, akik szívesebben gyakorolnak és tanulnak, ha kutyának olvashatnak fel. Sok esetben speciális tanintézményekben vetik be a terápiás állatokat, akik segítenek a gyerekeknek a tanulási folyamatokban.
Nem utolsó sorban pedig a gyermekek empátiáját és felelősségérzetet is fejleszti, ha terápiás állatokkal kerülnek interakcióba.