Tették ezt annak tudatában, hogy az erdőtörvény módosítása Alaptörvény-ellenes, a jogszabály-módosításhoz fűzött indokolásnak pedig semmi köze nincs a törvényjavaslathoz. Bár a zárószavazás még hátra van, egyértelmű a politikai üzenet: a kormány legértékesebb erdeink tarvágása mellett tette le a voksát.
Találós kérdés: a Föld napján terjesztették a Parlament elé és a környezetvédelem világnapján szavazta meg a Törvényalkotási Bizottság, mi az? Jóhiszeműen azt gondolhatnánk, hogy az idei katasztrofálisan aszályosnak ígérkező év küszöbén egy rendkívül ambiciózus klímatörvény tervezetéről lehet szó. A valóság azonban az, hogy a legértékesebb, természetvédelmi oltalom alatt álló erdeinket súlyosan veszélyeztető törvény megalkotásának legszomorúbb állomásai kötődnek a környezetvédelem jeles napjaihoz.
Az erdőtörvény-módosítás, amit egy összetett salátatörvény részeként nyújtott be az igazságügyi miniszter az Országgyűlés elé, eredetileg a 2022-es hírhedt tűzifarendelet egyes elemeit emelte volna át a normál jogrendbe. A törvényalkotási folyamatot azonban hangos tiltakozás kísérte: egy hét alatt 150 szervezet és 46 ezer magánszemély írta alá azt a petíciót, ami a magyar erdők védelmét követelte a döntéshozóktól, és a természetvédőkön kívül még erdőgazdálkodással foglalkozó szakmai szervezetek is szót emeltek a javaslat ellen. A törvényjavaslattal ugyanis többek között az a probléma, hogy bővítené a tarvágás lehetőségeit legértékesebb természetes erdeinkben, így még olyan erdők is veszélybe kerülhetnének, mint a Gemenci-erdő vagy akár a Bükki Nemzeti Park gazdag erdei élőhelyei. A tiltakozás kevés eredményt hozott, a tarvágást megkönnyítő törvényt a részletes szakmai érvelés és társadalmi felzúdulás ellenére megszavazta a Parlament, a tiltakozó hangokat pedig egy egészen megdöbbentő utólagos „indokolással” próbálták elhallgattatni.
Törvényalkotási Bizottság az Alaptörvény ellen
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök – aki az Alkotmánybíróság volt elnökeként már korábban is kiállt a természeti értékeink védelme mellett – felismerte a törvénymódosításban rejlő veszélyeket és meghallotta az ellenérveket, ezért nem írta alá a törvényt, hanem május 30-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, amelynek azt így újra kellett tárgyalnia. Bár az államfő az udvarias és diplomatikus utat választotta, és formai okokra hivatkozva hozta meg döntését, ugyanakkor az Országgyűlésnek küldött levelében a formai problémák mellett hosszan érvelt az erdeink védelmét csorbító jogszabály-módosítás ellen, hangot adott alkotmányossági aggályainak és kifogást emelt a törvénymódosítás utólagos „indokolásával” szemben is. Ezen felül a köztársasági elnök kifejezetten javasolta az Országgyűlésnek, hogy a salátatörvény újratárgyalása során hagyja el az erdőtörvény módosítását. A jogszabály így visszakerült a Parlament Törvényalkotási Bizottsága elé, amely azt június 5-én, azaz a környezetvédelem világnapján vette napirendre. A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország nyílt levelet küldött dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszternek, melyet a Törvényalkotási Bizottságnak is eljuttattak, felhívva a figyelmet a korábbi aggályok mellett az utólagos indokolás visszásságaira is.
„A Törvényalkotási Bizottságnak az lenne a feladata, hogy megvizsgálja a törvényjavaslatok Alaptörvénnyel és nemzetközi joggal való összhangját és megóvja jogrendszerünk integritását. Mivel köztársasági elnök úr alkotmányjogi érvekkel is nyomatékosította, hogy az erdőtörvény módosítása rendkívül aggályos, és a törvényjavaslat visszaküldéséről szóló levelében lényegében helyt adott a civil szervezetek és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes kifogásainak, joggal bíztunk abban, hogy a visszaküldött törvényjavaslatot a Bizottság elnök úr kérésének megfelelően módosítja – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – Ehelyett azonban a Bizottság úgy tett, mintha kizárólag formai kifogások merültek volna fel a törvényjavaslattal szemben, ezért beterjesztettek egy egészen szürreális módosítójavaslatot, ami szó szerint azonos szövegre módosította a törvényjavaslat elnök úr által kifogásolt részeit. Ezt pedig vita nélkül megszavazta a Bizottság” – tette hozzá a szakértő.
Zöldre festett tarvágás
A köztársasági elnök formai kifogásai elsősorban a törvényjavaslat utólagos „indokolásra” vonatkoztak. Ez az „indokolás” azonban tartalmilag is döbbenetes részleteket tartalmaz, ugyanis – vélhetően a tiltakozások hatására – belátta a jogalkotó, hogy a tűzifaigénnyel most aligha igazolható a természetvédelmi szabályok fellazítása, hiszen még az energiaválság csúcsán is bőven képes volt az ország kielégíteni ezeket az igényeket. A második körben már nem is ezzel, hanem egy még abszurdabb magyarázattal próbálják indokolni a törvénytervezetet, nevezetesen a „természetvédelem” és „klímaalkalmazkodás” igényével.
„A törvénymódosítás indokolása finoman szólva sincs összhangban a normaszöveggel. Míg a jogszabály-módosítás egyik pontja lényegében a tarvágás tilalmát oldaná fel egészséges, természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint tájképvédelmi és közjóléti rendeltetésű erdeinkben, az indokolás erről egy szót sem ejt, csak a tarvágást követő erdőfelújítással foglalkozik. Eszerint a jogszabály-változtatás célja az erdei mikroélőhelyek kialakítása, ennek eszköze pedig az erdei ökoszisztéma felszámolása tarvágással. Nem kell hozzá természetvédelmi szakembernek lenni, hogy meglássuk az ellentmondást az elérni kívánt cél és jogalkotási eszköz között” – mondta Dedák Dalma.
Az Alkotmánybíróság másképp képzeli el a klímaalkalmazkodást
A Törvényalkotási Bizottság döntéséből világosan látszik, hogy a politika elsősorban az erdők gazdasági hasznosítását támogatja, még akkor is, ha ez a természetvédelmi és közösségi érdekek rovására megy – és ezt a megközelítést a klímaváltozásra hivatkozva indokolják meg.
Mindez egyetlen nappal azután történt, hogy az Alkotmánybíróság a magyar klímatörvény egy pontjának megsemmisítése mellett kötelezte az Országgyűlést arra, hogy végre átfogó módon szabályozza az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást, mely hazánkban kulcsfontosságú feladat lenne.
„Az Alkotmánybíróság a klímatörvénnyel kapcsolatos döntésében hosszan foglalkozik az erdőkkel, és indokolásában kifejezetten kitér arra, hogy a fakitermelések, vágásterületek negatívan hatnak az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra. Ezzel az a furcsa helyzet állt elő, hogy az erdőtörvény módosítása nem csupán természetvédelmi szempontból aggályos és Alaptörvény-ellenes, hanem az alkotmánybírósági kötelezés miatt a Parlamentnek egy éven belül klímaalkalmazkodási okból kifejezetten szigorítania kellene az olyan gyakorlatokon, mint a tarvágás. Ennek pedig most épp az ellenkezője történik” – fejtette ki Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
Hátra van még a végső döntés
A Törvényalkotási Bizottság döntése után hátra van még a Parlament zárószavazása. Mivel a köztársasági elnök csak egyszer vétózhat, az Országgyűlés pedig már csak változatlan formában szavazhat a törvényjavaslatról, így sajnos kijelenthető, hogy nincsenek biztonságban az erdeink. Ugyanakkor, ha újból megszavazzák a módosítást, akkor sincs minden veszve, az Alkotmánybíróság ugyanis még megvizsgálhatja az elfogadott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját. Ez az eljárás azonban hosszadalmas, ami alatt sok nemkívánatos tarvágás megtörténhet.
„Ha a képviselők többsége a végletekig ragaszkodik a legértékesebb erdeink tarra vágásához, akkor mi mindent megteszünk, hogy a jogszabály az Alkotmánybíróság elé kerüljön, hiszen köztársasági elnök úr is megerősítette alkotmányossági aggályainkat. Addig viszont, amíg a testület elbírálja a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, nincs más eszköz a kezünkben, mint szorosan figyelemmel kísérni a fakitermeléseket. Az új szabályozás által lehetővé tett tarvágások legkirívóbb eseteit felkutatjuk, és ha nem marad jogi eszköz a kezünkben azok megakadályozására, akkor legalább bemutatjuk azokat a nagyközönségnek. Ezzel együtt nagyon bízunk az erdőgazdálkodók, erdőtervezők és a hatóságok józan belátásában, szakértelmében is. Látni kell ugyanis, hogy indokolt esetekben eddig is volt kivétel a tarvágás tilalma alól, az indokolatlan kérelmek megítélése viszont most már a védelmet biztosító jogszabályi garanciák nélkül lesz a hatóságok mérlegelésére bízva. Ezzel még inkább felértékelődik az erdőtervezés jelentősége, amivel területi szinten megakadályozható legértékesebb erdeink felesleges pusztítása” – mondta Gálhidy László.
