Szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon
A nemzetközi trendekkel összhangban a magyarok körében is egyre lényegesebb kérdés a háztartási hulladék szelektív gyűjtése, tízből kilencen mondták azt, hogy ez számukra fontos. A lakosság négyötöde szelektíven kezel legalább egyféle hulladéktípust. A háztartások harmadában naponta keletkezik műanyag- és papírhulladék, míg a biohulladékok, az üvegek és a fémdobozok kezelése az otthonok felében jelent hetente legalább egyszer megoldandó feladatot.
A korosztályokat nézve a fiatalabbak (18-29 évesek) azok, akik kevésbé foglalkoznak a szelektív hulladékgyűjtéssel, negyedük nem gyűjti külön a szemetet. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevésbé lennének környezettudatosak: ebben az életkorban többen vannak azok, akik nem vesznek aktívan részt a háztartás feladatainak ellátásában.
A szelektíven gyűjtők harmada találkozott már problémával a hulladéktípusok külön kezelésével kapcsolatban, ami nehezítheti a környezettudatos viselkedést. A leggyakoribb probléma az, hogy a gyűjtőpontok gyakran megtelnek.
Komposztálás
A magyar lakosság negyede válogatja külön a biohulladékokat a vegyes hulladékoktól. A zöldhulladék külön kezelése azokra jellemző, akik családi házban vagy sorházban laknak, és/vagy van kertjük. A fővárosban kisebb arányban kezelik a biohulladékot a többitől elválasztva.Aki külön gyűjti, az jellemzően komposztálja is a biohulladékot. A biológiailag lebomló kerti zöldhulladékokat nagyobb arányban hasznosítják újra, mint a háztartásokban keletkező élelmiszer és konyhai hulladékot.
A hozzáállás pozitív, a megvalósulás kérdéses
A felnőtt magyarok kevesebb mint fele (44%) hallott arról, hogy 2024. január 1-től Magyarországon a háztartásoknak külön hulladékgyűjtő edényt kell kapniuk, a társasházaknak pedig egy külön hulladékgyűjtőt kell biztosítaniuk a biohulladék gyűjtésére.
Pozitív az intézkedés megítélése azok között, akik hallottak a tervezett változásokról: 70 százalék gondolja környezetbarátnak és 64 százalék hasznosnak. A pozitív hozzáállás ellenére a tájékozottaknak csupán a fele tartja hatékonynak a tervezett megvalósítást. A lakosságra, a hozzáállásukra gyakorolt hatás kapcsán is megoszlanak a vélemények: miközben az intézkedést legalább hallomásból ismerők valamivel több mint fele olyan pozitív hatásokat köt a szelektáláshoz, mint a környezettudatosság növekedése vagy a kevesebb környezetbe kerülő hulladék, addig hasonló arányban vannak azok is, akik úgy vélik, hogy a lakosságban nem fog tudatosulni, hogy szelektálni kell a biohulladékot. Többen lehetséges problémaként említették, hogy a gyűjtők hatására büdösek lesznek a lépcsőházak.
A lakosság körében történő szemléletváltásokhoz mindig idő kell, de bíztató előjel, hogy az intézkedést ismerők fele nyitott arra, hogy jövőre külön gyűjtse a háztartásában keletkező biohulladékot.
