2022. december 3. - Ferenc, Olívia

A válságban a tőkések még gazdagabbak lettek

A NAV 2021-es adatai alapján 294 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (pl.: osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Habár ez 30 ezer fővel több, mint 2020-ban, mégis 10 ezer fővel kevesebb, mint 2019-ben.
2022. november 9. szerda 10:52 - HírExtra

Ugyanakkor a tőkejövedelmek jelentősen nőttek (2300 milliárd Ft-ra) mind 2020-hoz (1800 milliárd Ft), mind 2019-hez (1700 milliárd Ft) képest. Ez 35%-os növekedést jelent 2019-hez képest. A nagy növekmény részben a koronavírus válságot követő tőzsdei fellendülésből (a BUX 2021-ben 20% felett nőtt), részben a gyors gazdasági helyreállításból fakadt. Harmadrészt azonban a nagyobb osztalékfizetésnek (tőkekivonás) köszönhető.

Egy tőkejövedelmet kapóra országosan nettó 7,7 millió forint jutott 2021-ben (a nettó éves átlagkereset a KSH adatai szerint 3,5 millió Ft volt). Kiemelkedik a tőkések felső 10%-a (15 ezer fő), ahol az egy főre jutó tőkejövedelem nettó 29,5 millió Ft lett. Érdekesség, hogy 2021-ben kripto eszközökből származó jövedelmet 836 fő vallott (átlagosan 12,4 millió forintot).

Hasonlóan a 2020-as adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest megyében (16%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Bács-Kiskun megyének (6,2%), míg Nógrád megye egyedüliként volt 1% alatti (0,6%). A teljes keletkezett tőkejövedelmekből (hasonlóan 2020-hoz) nagy arányú volt még Hajdú-Bihar megye, Győr-Moson-Sopron megye, illetve Fejér-megye részesedése (együtt 13%). Ellenben alacsony (2% alatti) volt ez a részesedés Vas, Tolna, Békés, Heves és Zala megyék esetében.

Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt (47%). Közel egy harmaduk (31%) városokban, kevesebb mint negyedük (22%) pedig községekben lakott. Ugyanakkor a tőkejövedelmek több mint felét (57%-át) Budapest és a megyei jogú városok adták.

Település típus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek Budapesten voltak a legmagasabbak (11,2 millió Ft). Ezt követik a megyei jogú városok és a városok (7,1, illetve 6,9 millió Ft). A legalacsonyabb érték a községek körében volt (5,6 millió Ft). 

Ha az egy lakosra jutó tőkejövedelmet nézzük, akkor Felcsút 2019 után újra az első helyen végzett (14 millió Ft/lakos), ez közel 2,5-szerese a 2020-as eredménynek.A második helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska lett (4,1 millió Ft/lakos), a harmadik pedig a Hajdú-Bihar megyei Bihardancsháza (3,5 millió Ft/lakos). Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó lakcímmel rendelkezik. A főváros esetében nem meglepő módon (2020-hoz hasonlóan) a XII., az V. és a II. kerület teljesített a legjobban (1,7, 1,7 és 1,6 millió Ft/lakos).

Forrás: GKI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását