Gazdaság / HR
Itt a valóság: bérkülönbségek az EU-ban
Jelentős különbségek vannak az európai országok átlagbérei között: míg Svájcban az éves bruttó átlagfizetés már meghaladja a 100 ezer eurót, addig több közép- és kelet-európai országban a 25 ezer eurót sem éri el. Az OECD 2026-os jelentése szerint ugyanakkor a vásárlóerő figyelembevételével valamelyest mérséklődnek az eltérések, de a kontinens keleti és nyugati fele közötti szakadék továbbra is jelentős.
A lista élén egyértelműen Svájc áll, ahol az éves bruttó átlagbér 107 487 euró. Ez az egyetlen európai ország, ahol az átlagfizetés meghaladja a százezer eurót. A második helyen Izland szerepel 85 950 euróval, míg az Európai Unión belül Luxemburg fizeti a legmagasabb béreket: ott az éves átlagkereset 77 844 euró.
A legjobban fizető országok közé tartozik még Dánia és Hollandia is, de Norvégia, Németország és az Egyesült Királyság is kiemelkedően magas béreket kínál.
Magyarország az alsó harmadban
Az OECD adatai szerint Magyarországon az éves bruttó átlagbér 21 257 euró, ami az egyik legalacsonyabb érték az uniós országok között. Csak Szlovákia szerepel rosszabbul 19 590 euróval.
A visegrádi országok közül Csehország 23 685 euróval, Lengyelország pedig 24 490 euróval áll Magyarország előtt. A dél-európai országok közül Portugália és Görögország is 30 ezer euró alatti átlagbért mutat.
Az OECD-lista alapján az EU-tagállamok közül kilenc országban nem éri el az éves átlagkereset a 30 ezer eurót.
Nyugat-Európa továbbra is dominál
A kontinens legnagyobb gazdaságai között Németország vezet 66 700 eurós átlagbérrel, közvetlenül mögötte az Egyesült Királyság áll 65 340 euróval. Franciaország azonban már jóval lemaradva következik 45 964 euróval, míg Olaszországban 36 594, Spanyolországban pedig mindössze 32 678 euró az éves átlagkereset.
A német és brit átlagbérek így több mint kétszer akkorák, mint a spanyol fizetések.
A magasabb bérek hátterében a szakértők szerint elsősorban a gazdaság szerkezete, a termelékenység, valamint a munkaerőpiaci intézmények állnak. Azokban az országokban, ahol erős a pénzügyi és technológiai szektor, illetve jelentős szerepük van a szakszervezeteknek és a kollektív béralkunak, jellemzően magasabbak a fizetések is.
Vásárlóerő alapján kisebb a különbség
A nominális bérek mellett az OECD a vásárlóerő-paritáson alapuló adatokat is vizsgálta. Ez azt mutatja meg, hogy az egyes országokban mennyit érnek valójában a fizetések a helyi árak figyelembevételével.
Ebben az összevetésben továbbra is Svájc áll az élen, ugyanakkor több ország helyzete jelentősen javul. Németország például öt helyet lép előre, míg Törökország a lista végéről a középmezőnybe ugrik.
Izland ezzel szemben nagyot veszít pozíciójából, ami arra utal, hogy a magas fizetésekhez rendkívül magas megélhetési költségek társulnak.
A jelentés szerint a vásárlóerő figyelembevételével ugyan szűkül a különbség Kelet- és Nyugat-Európa között, de a bérolló továbbra is meghatározó marad Európa gazdasági térképén.
Forrás: Euronews