Minden fontos klímamutató romlott az új nemzetközi jelentés szerint

A jelentést elemző Szabó Péter és Pongrácz Rita, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói szerint a felmelegedés üteme gyakorlatilag megduplázódott, miközben a szélsőséges időjárási jelenségek hatása egyre erősebben érzékelhető.

A legutóbbi tíz év átlagában a globális felmelegedés már elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,26 Celsius-fokot. A kutatók szerint a melegedés szinte teljes egészében emberi eredetű: elsősorban a szén-dioxid, a metán és más üvegházgázok növekvő koncentrációja áll a háttérben.

Rekordközeli energiatöbblet alakult ki a Földön

A jelentés szerint különösen aggasztó, hogy a Föld egyre több energiát nyel el, mint amennyit visszasugároz az űrbe. A bolygó energiatöbblete az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, a 2023–2024-es időszakban pedig példátlan ugrást mértek.

A kutatók szerint ennek nagy részét az óceánok nyelik el, amelyek nemcsak a felszínen, hanem egyre mélyebb rétegekben is melegszenek. Ez azért veszélyes, mert az óceánok lassan reagálnak: a most elnyelt hő hosszú évtizedekig a rendszerben marad, tovább erősítve a felmelegedést.

Közben tovább emelkedett az üvegházgázok mennyisége is. A légköri szén-dioxid- és metánkoncentráció körülbelül 4 százalékkal nőtt az előző IPCC-jelentés óta, a dinitrogén-oxid mennyisége pedig 2 százalékkal emelkedett.

A szakértők szerint gyakorlatilag minimálisra csökkent az esély arra, hogy a világ tartani tudja a Párizsi Megállapodás legismertebb célját, vagyis a másfél fokos felmelegedési küszöböt.

Meglepő eredmény született a csapadékról

A jelentés egyik legváratlanabb megállapítása a globális csapadék változásához kapcsolódik. Korábban a modellek azt valószínűsítették, hogy a melegebb légkör világszinten több csapadékot eredményez majd. Az új elemzések azonban azt mutatják, hogy a különböző adatbázisok között jelentős eltérések vannak, és globális átlagban már nem látható egyértelmű növekedési trend.

A kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a vízkörforgás ne változna, inkább arra utal, hogy a folyamatok térségenként rendkívül eltérőek lehetnek. Egyes régiók csapadékosabbá válhatnak, máshol viszont súlyosabb aszályok és vízhiány alakulhat ki.

A szárazföldi hőmérsékleti szélsőségek közben még gyorsabban emelkednek, mint a globális átlaghőmérséklet. A kutatók szerint ez közvetlenül hozzájárul a gyakoribb hőhullámokhoz, az aszályokhoz, a forró éjszakákhoz és a mezőgazdasági károk növekedéséhez.