Varga Mihály szerint Brüsszelben újra politikai kérdéssé igyekeznek alakítani egy tisztán gazdasági ügyet. "Abban bízunk, hogy a józan ész végül felülkerekedik, sikerül ésszerű megoldást találni" - fogalmazott.
"Konstruktívak vagyunk, együttműködünk, de fontos megjegyeznem, hogy Brüsszel szégyenteljes hozzáállása a magyar gazdaság helyzetét nem befolyásolja" - fogalmazott a miniszter.
A jelenlegi számítások azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye akkor is 6 százalék felett nőhet az idén, ha az európai uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítették - mondta.
Varga Mihály kifejtette, a legújabb adatok arra engednek következtetni, hogy a második negyedévben 14 százaléknál is nagyobb lehet a magyar gazdaság növekedése, egész évben pedig 6,5 százalékkal bővülhet a GDP. Jövőre újabb 5,3 százalékos növekedéssel számol a magyar kormány, vagyis a gazdaság másfél év alatt ledolgozhatja azt a veszteséget, amit a koronavírus-válság miatt szenvedett el.
A miniszter elmondta, az árak alakulásában magyar és nemzetközi tényezők is szerepet játszanak. A járvány miatti leállások után szerte a világban most indítják újra a gazdaságokat, a kínálat azonban több esetben nem tud lépést tartani a kereslettel, emiatt bizonyos árucikkekből, alapanyagokból átmeneti hiány alakul ki. Ez emeli az árakat - mondta.
A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos.
"Ha az éves infláció magasabb lesz 3,6 százaléknál, és jelenleg ez a legfrissebb számítások szerint igen valószínűnek tűnik, akkor novemberben újabb nyugdíjemelés és visszamenőleges kifizetés következik"- tette hozzá.
A jelenlegi számítások szerint az állam fizet az idén nyugdíjprémiumot. Varga Mihály azt mondta, az idei költségvetésben félre tettek erre több mint 50 milliárd forintot.
A pénzügyminiszter kitért arra is: a kormány arra készül, hogy a befizetett személyi jövedelemadót a következő év elején a családok visszakapják. "Egymillió család másfélmillió adófizetőjének adhatjuk vissza a befizetett adóját az átlagbér szintjéig" - tette hozzá Varga Mihály.
Arra a kritikára, miszerint a kormány választási költségvetést készít a miniszter úgy reagált, a szakértők és a baloldal között az a különbség, hogy előbbiek a tényekből indulnak ki, utóbbiakat viszont éppen csak a tények nem érdeklik, amikor véleményt mondanak valamiről.
A tervek szerint az egységesített társasági adó mértéke 15 százalék lenne, miközben a magyar társasági adó mértéke mindössze 9 százalék.
Az MSZP reagálása
Varga Mihály kínos magyarázkodásba kezdett az elszálló infláció miatt és azt állítja, hogy nem az áfa és nem is a kormány miatt drágulnak bizonyos termékek. A kétharmad és a rendkívüli felhatalmazás birtokában tényleg csak annyit tud mondani a kormány, hogy nem tehet semmit az infláció ellen?
Korózs Lajos szerint a Fidesz érdemben léphetne az elszabaduló árak megfékezéséért, ugyanis csökkenthetné Európa legmagasabb általános forgalmi adóját, ami érdemi segítséget jelentene a válságnak legkiszolgáltatottabb, alacsony jövedelmű embereknek.
Varga Mihálynak pedig, ha nincs ötlete arra, hogy mit lehetne csinálni az infláció ellen, segítünk: a kormány ne nyerészkedjen extra mértékű adóval az élelmiszereken!
Az MSZP „Kormányváltást, Korszakváltást” című előválasztási programjának hangsúlyos eleme a tisztességes megélhetés biztosítása, ezért az MSZP azt akarja, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 5 százalékra, azon kívül pedig minden más élelmiszeré 18 százalékra csökkenjen!
