2024. március 28. - Gedeon, Johanna
Két nap alatt, hétfőről keddre döntött a Parlament arról az előterjesztésről, amivel a lakástakarékpénztár betétek állami támogatását egy tollvonással megszüntette a kormányzat. Bár ez a lakhatási támogatás sem volt szociálisan célzott, mégis lehetőséget adott az alacsony jövedelműeknek is lakáskörülményeik javítására, és kivezetésével ismét ők járnak a legrosszabbul.
2018. október 20. szombat 08:18 - HírExtra
 

Emellett a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetésével eltörölték az utolsó elérhető és kiszámítható forrást, amely hozzájárult a rendkívül rossz állapotú lakások felújításához, és akár energiahatékonysági beruházásokra is öszöntözte a lakosságot.

Az elmúlt években az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a lakástakarékpénztár jelentette az egyetlen kis összegű, könnyen hozzáférhető, rövid futamidejű és kiemelt hozamot biztosító lakáscélú előtakarékossági lehetőséget, amely a 30%-os állami támogatás megszűnésével egyik napról másikra elvesztette jelentőségét. A 22 éve működő, jelenleg is 1,5 millió élő szerződéssel rendelkező rendszer ilyen drasztikus és alternatíva nélküli kivezetése elfogadhatatlan és kiemelten sújtja a nehéz lakhatási körülmények között élőket.

A lakástakarékot már havi ötezer forint befizetésével is el lehetett indítani és egészen húszezer forintos havi összegig ki lehetett használni a teljes állami támogatást. Másik előnye a minimálisan 4 éves futamidő volt, ami könnyebben belátható időtáv egy lakáscélú hitel 5-10 vagy akár 20 éves futamidejénél. Mindezek mellett a kedvező kamatozású lakáscélú hitel felvételét, akár előtörlesztését is támogatta a konstrukció, ami egyben önerőként is funkcionált, ez pedig megint csak az anyagilag kitettebb helyzetben élőket segítette. Nem utolsó sorban erős edukatív jelentősége is volt, előtakarékosságra, tervezésre, öngondoskodásra adott lehetőséget.

A fentiek alapján is érthető a lakástakarékpénztári megtakarítás népszerűsége, amely az állami támogatás nélkül elveszti legfőbb előnyét. Ráadásul nem csak kisgyermekes családok, hanem egyedülállók, párok, sőt társasházak is élhettek ezen előtakarékossági konstrukció minden előnyével, a közös épületrészekre felvett hitel törlesztésére, korszerűsítésre vagy felújításra is használható volt.

Ma Magyarországon a lakásállomány rendkívül rossz állapotú, másfélmillió ember él olyan lakásban mely túlzsúfolt, esetleg beázik, nincs benne wc, vagy sötét. Továbbá a lakások “80%-a nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek” (NFM 2015, 11.). A Habitat ezért egyáltalán nem látja problémának, hogy a lakástakarékokat nem fordították “kellő mértékben” lakásvásárlásra, bár ehhez tartozik, hogy az elérhető adatok alapján az utóbbi években nőtt a lakásvásárlása fordított részarány is. A lakástakarékpénztári betétek belátható, négy éves, illetve hitelfelvétel (tehát kockázatvállalás) nélküli konstrukciója pont a lakásfelújításra nyújtott tökéletes finanszírozást.

A lakástakarékok állami támogatásának megszüntetésével eltörölték az utolsó elérhető és kiszámítható forrást, amely hozzájárult a rendkívül rossz állapotú lakások felújításához, és közvetve ugyan, de akár energiahatékonysági beruházásokra is öszöntözte a lakosságot. A lakhatással kapcsolatos beruházások hosszútávú tervezést igényelnek, ám mind az energiahatékonyságot javító beruházásokat segítő “Otthon Melege Program” kiszámíthatatlanul megjelenő, és szintén csak a tehetősebbek számára elérhető, utófinanszírozott támogatási formája, mind a lakástakarékpénztárak két nap alatt történő megszüntetése rendkívül visszaveti a háztartások beruházási kedvét. Ez nem is meglepő, hiszen a korszerűsítésre fordítható állami támogatások kezdenek nagyjából annyira kiszámíthatóvá válni, mint a lottó ötös.

Évek óta szorgalmazzuk egy egységes, átfogó lakáspolitika megalkotását, mely kezelni tudná a jelenlegi súlyos lakásszegénységet - amely jelenleg Magyarországon 2-3 millió embert érint -, valamint csökkentené a szociális különbségeket. Azt, hogy erre továbbra sincs kormányzati szándék, jól jelzi, hogy a mostani törvénymódosítást két napon belüli átpréselték a törvényalkotás teljes folyamatán. A 21 éves rendszer egyik napról a másikra történő drasztikus megváltoztatása aláássa a jogbiztonságot, a folyamatból kimaradt az előzetes felmérés és értékelés, a szakmai - társadalmi egyeztetés, valamint az átfogó hatásvizsgálat.

Magyarországon a lakhatásra fordított közpénzek döntő többsége a tehetősebb családokat és új otthonok építését támogatja. Hiányzik a szociális védőháló, a lakhatás terhét csökkentő központi támogatások jó része kivezetésre került a rendszerből. Az állami költségvetésen belül egyre kisebb a szociális helyzet alapján célzott közvetlen támogatás összege. Jelenleg a teljes ráfordítás (285 milliárd forint) kevesebb mint 10%-a. Néhány szigetszerű, helyi szintű intézkedésen kívül nincs olyan kormányzati szándék és célzott, átgondolt beavatkozási terv, amely a lakhatási szegénység sokrétű problémájára választ adna.

Bár a lakástakarékpénztár állami támogatása sem volt szociálisan célzott, a jelenlegi túlfűtött albérletpiaci és lakáspiaci környezetben mégis szélesebb társadalmi rétegek számára tette lehetővé a biztonságos(abb), olcsóbb és jobb minőségű lakhatást, a hitel önrész előteremtése illetve (akár energiahatékony) felújítások révén. Megszüntetésével a kormány a kizárólag saját lakástulajdonhoz jutást szem előtt tartó és az új lakások vásárlására és építésére ösztönző CSOK és NOK irányába tolja embereket, egyben népesedéspolitikai eszközként kezeli a lakáspolitikát, egyre inkább kizárva ezzel a korszerűsítés és felújítás lehetőségét, valamint az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat. Nem is beszélve az egyedülállókról és a gyermektelenekről, akik a CSOK-os rendszerben választhatnak aközött, hogy teljes mértékben elesnek az állami támogatástól, vagy esetleg – amennyiben lehetőségük van erre – gyereket „ígérnek” az államnak, ami ugyanakkor a gyermek meg nem születése esetén súlyos adósságba taszíthatja a háztartást.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a lakástakarékpénztári konstrukció a mostani változások következtében elveszítette nagyon kedvező funkcióját és hiányozni fog a piacról. Jelenleg nem látunk átgondolt koncepciót arra, hogy mivel kívánják betölteni az ezután a fontos és népszerű konstrukció után maradt űrt. A Habitat for Humanity üdvözli a Bankszövetség kezdeményezését a szakmai egyeztetés szükségességéről, valamint szorgalmazza a szociálisan célzott, lakhatási terheket érdemben és fenntartható módon csökkentő, a lakosság számára közvetlenül elérhető állami támogatások arányának növelését.
Forrás: Habitat
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását