Okos energiaforrás
Mintegy tizenöt évvel ezelőtt a környezetvédelemre sokat adó Oregon amerikai szövetségi állam, ahol a gépkocsik rendszámtábláin is fenyőfa látható, megpróbálkozott azzal, hogy megújuló energiaforrásként hasznosítsa a partjait mosó csendes-óceáni hullámokat.
2012. október 1. hétfő 10:09 - HírExtra
A kezdet azonban nem bizonyult valami fényesnek: az első kísérleti bójagenerátor, amelyet nagy csinnadrattával mutattak be, pillanatok alatt elsüllyedt. Azóta viszont sokat változott a technológia, és az Egyesült Államok első kereskedelmi célú, hálózatba kapcsolt, az Ocean Power Technologies (OPT) nevű New Jersey-i cég által tervezett hullámgenerátorának a kipróbálása hamarosan a végéhez közeledik. A berendezést tervek szerint októberben üzembe állítják.
A washingtoni kormányzat által engedélyezett tíz generátor a vállalat szerint mintegy ezer otthon áramellátásának biztosításához elegendő. Ha a mérnökök elégedettek lesznek a próba eredményével, uszállyal viszik a berendezést Reedsport várostól mintegy 4 kilométerre, a nyílt óceánon lévő működési helyére, ahol lehorgonyozzák.
"Most minden tekintet az OPT bójájára szegeződik" - mondta a The New York Times című lapnak Jason Busch, annak az Oregon Wave Energy Trust (Oregoni Hullámenergetikai Alapítvány) nevű, államilag finanszírozott nonprofit csoportnak a vezérigazgatója, amely az utóbbi hat évben 10 millió dollárt költött a hullámenergetikai kutatásokra, és 430 ezer dollárral támogatta az Ocean Power Technologiest is.
A halászati ipar aggódik
Azon kívül, hogy hamarosan munkába áll az első hullámgenerátor, Oregon más téren is élen jár az energiatermelésnek ezen a területén: az év végére vagy a jövő év elejére várhatóan végeznek annak a felmérésével, hogy az állam óceáni partvidékének mely részein érdemes hullámenergetikai fejlesztéseket végrehajtani.
Az energiatermeléssel foglalkozók világszerte nagy érdeklődéssel figyelik azt, ami a szövetségi államban történik, mivel az első amerikai kereskedelmi hullámenergetikai vállalkozás sikere vagy kudarca nagy mértékben meghatározza, hogy az energiatermelésnek ettől a fajtájától eddig távol maradt nagyvállalatok hajlandóak lesznek-e beruházásokba fogni.
A halászati ipar lobbistái és ügyvédei ugyanakkor aggódnak amiatt, hogy az alaposan át nem gondolt hullámenergetikai fejlesztések olyan károkhoz vezethetnek, mint a múlt század harmincas éveiben az Egyesült Államok északnyugati partvidékén tapasztalt vízerőmű-építési láz.
Az építők akkor nem gondoltak arra a sűrű ökológiai hálóra, amelyet a természet az évmilliók folyamán a lazacok köré font. Ezek a halak a medvéktől a madarakig sok állat fő táplálékává váltak, és a gátépítéssel elvágták őket folyókban lévő ívóhelyeiktől, lehetetlenné téve ezzel a szaporodásukat.
"A legnagyobb gondunk, hogy nehogy azt csinálják, ami a gátakkal történt, vagyis hogy elhelyeznek egy csomó berendezést az óceánban, aztán hátradőlnek, és várják, mi fog történni. Mi a lassú fejlesztés hívei vagyunk" - mondta John Holloway, a szabadidős horgászat támogatására alakult, Oregon Anglers (Oregoni Horgászok) nevű politikai csoport titkára.
Ahány hullám, annyiféle
Az Egyesült Államok északnyugati partvidéke kétségtelenül rendkívül vonzó a hullámenergetika híveinek: a hatalmas, folyamatosan egymást követő hullámok Észak-Kaliforniától Washington államig csapkodják a partvidéket.
"A hullámenergia lényegében felhalmozott szélenergia" - fejtette ki Charles F. Dunleavy, az OPT vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint a csendes-óceáni partvidék északi részén az állandó szél egymást folyamatosan követő hullámokat kelt, amelyek nagy területet járnak be, vagyis a bóják kiterjedt térségben helyezhetők el.
Ehhez hasonló, bójakihelyezésre alkalmas vidék még Nyugat-Európa óceáni partvidékének egy része és Dél-Amerika.
A projektnek ezzel együtt az a célja, hogy az érkező hullámok energiáját maradéktalanul kihasználják. Az OPT bójáját ezért abból az elvből kiindulva építették meg, amelyet a hajósok már Odüsszeusz kora óta vallanak: ahány hullám, annyiféle.
Minden bóján van egy számítógép, amely kapcsolatban áll a tőle távolabb, az óceán felszínén úszó kisebb berendezésekkel, és az ezektől kapott, az érkező hullámra vonatkozó információk alapján vezérli a bójában a hullám hatására le-fel mozgó hatalmas dugattyút. Ez termeli az áramot, amely aztán tenger alatti kábelen jut el a partra.
És hogy a környezetvédők aggodalmát is eloszlassák, a berendezésben nincs hidraulikus folyadék, amely egy baleset során szennyezné a tengert, hanem mozgó alkatrészekkel, köztük számtalan apró fogaskerékkel helyettesítették őket.
Forrás: MTI
Tiszta Energiával Magyarországért Program lehetséges Operatív megvalósítása
TEMPlOm
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Vén István úr által a nagy entalpiájú geotermikus
tározók hasznosítása tárgyában benyújtott energetikai koncepciót véleményezésre megküldte a Magyar Állami Eötvös Lóránt Geofizikai Intézethez. Dr. Fancsik Tamás igazgató úr a mellékelt válaszlevelében a következőképpen foglalta össze a válaszát: „A beadványban megfogalmazott felvetés, amely a szóban forgó földhő hasznosítás hazai potenciális lehetőségeire világít rá, megalapozott.” Bővebben: http://www.tempohirek.com/news.php?readmore=542
Előzmények
Vén István még az 1957-61-es börtönévek alatt Buda Ernőtől, a MASZOLAJ Rt. ugyancsak fogságban lévő főmérnökétől szerzett tudományos, műszaki információkat a nagy entalpiájú geotermikus mezők létezéséről. Az 1981-ben megfúrt NSZ3-as termálkútról pedig 1992-ben Dr. Stegena Lajos akadémikus és Dr. Csaba József geológus révén jutott részletes információkhoz.
Az előbbiek alapján 1992-ben vállalkozásba kezdett az NSZ3-as kút hasznosítására, illetve ezen keresztül a teljes hazai áramtermelés forrásoldalának geotermikus energiából történő ellátására Békés és Csongrád megyék térségében (Gádoros, Fábiánsebestyén).
Vén István korábbi cége a víz-abszorbciós levegőszeparátor megnevezésű találmányával összefüggésben 1990-ben 20 millió forint termelési hitelt kapott a tervek megvalósításához.
A szükséges további forrásokat a kárpótolt társaitól szerezte meg oly módon, hogy kárpótlási jegyeket vásárolt 20% előleg és a fennmaradó részre halasztott fizetési konstrukcióval. A kárpótlási jegyeket értékesítették, és a befolyt összegből az NSZ3-as kutat és kb 200 000m2 üzemi és védőterületét előszerződéssel megvásárolták a Gádoros önkormányzatától. A beruházáshoz tartozóan Nagyszénáson további 6000 m2 épületingatlant (üzemcsarnokok, kastély épület) és 170.000m2 közművesített ipari területet szereztek meg az Első Magyar Geotermikus Villamos-erőmű Kft és az ügyfelek között létrejött „Hitelfedezeti Megbízás” nevű szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésének fedezetéül, hozzávetőleg 4 milliárd Ft újrapótlási értékben.
A Gádorosi Önkormányzat a főldhivatali eljárások késedelme miatt az előszerződésben vállalt kötelezettségét, - hogy kialakítanak a kút körül egy 20 hektáros védőterületet szerződés véglegesítésére és hogy Vén István javára bejegyezzék az 1/1-es tulajdonjogát – időben nem teljesíthette. A Gádoros 0106/7 Hr.sz.-ú ingatlan csak több év elteltével került az apportálással megbízott Vén István feltaláló nevére.
Nagyszénáson pedig az Október 6 Szövetkezet vezetői tévesztették meg Vén Istvánt a tulajdonjog időbeni rendezése vonatkozásában. Ezek az ingatlanok 2002-ben kerültek végrehajtási joggal terhelten, részlegesen átadásra.
A még 1993-ban megvásárolt ingatlanok tulajdonjoga bejegyzésének elmaradása az apportálás és ebből adódóan az EMGV Kft fizetési késedelmét eredményezte.
A hozzávetőlegesen 1 hónapos fizetési késedelemre és a MOL Rt-nek az NSZ3-as termálkút tulajdonjogára vonatkozóan tett hamis tanúzása alapján Vén Istvánt 1994. március 19.-én Gádoroson a tulajdonjog bejegyzésének ügyintézése közben letartóztatták, előzetesből 1995. június 6.-án szabadult. 1995 szeptemberében azonban 9 év börtönre ítélték „csalás” vádjával.
Az illegalitásba vonult feltaláló azonban az 1996. október 1-jén a gádorosi ingatlanra és vele együtt a termálkútra bejegyzett tulajdonjogi határozaton észlelte, hogy az ingatlant a MOL Rt bányaszolgalmi jogával közokirat-hamisítással megterhelték. A tulajdonos kezdeményezésére azonban a földhivatal a bejegyzést törölte (ezzel elismerte a bűncselekmény elkövetésének tényét!), és a bányaszolgalmi jogot visszajegyezte az eredeti jogosult Kőolaj Kutató Vállalat (Szolnok) javára, amelyet ekkor már privatizált az arab tulajdonosa. A történethez tartozik, hogy a MOL Rt ebben az időben 5 milliárd Ft értékű fúrási tevékenységet rendelt meg a már Kőolaj Kutató Rt-nek nevezett vállalatnál. 1997. június 23.-án, néhány héttel az ingatlan nyilvántartás közhitelességének helyreállítását követően azonban a MOL Rt zsarolási potenciálja érvényesült, és a két cég megállapodás kötött a bányaszolgalom jogutódlásáról a MOL Rt javára. A valótlan tartalmú magánokirat felhasználásával a MOL Rt elérte, hogy az NSZ3-as termálkútra és az azt lefedő 200.000 m2 védőterületére a MOL Rt bányaszolgalmi joga kerüljön bejegyzésre. A különösen jelentős értékre elkövezett csalás és közokirat-hamisítás tárgyában tett tulajdonosi feljelentések nem vezethettek eredményre, mert a sértett perjogának érvényesítését az eljáró ügyészségek és bíróságok bűnpártoló módon rendre megakadályozták. Ezt követően 1997 őszén a feltalálót újból letartóztatták, és csak 2001 őszén szabadult.
Így került sor a befektetői szándékok érdekmúlására, és idővel a teljes ingatlanvagyon elárverezésére.
A probléma pénzügyi rendezése a MOL Rt törvénysértően bejegyzett bányaszolgalmi jogának törlésével megalapozott kártérítési per keretében történhet a feltaláló követelése 20 milliárd forint.
A feltaláló rendelkezik a tárgykörben kiadott szakhatósági véleményekkel és engedélyekkel, az azokat előkészítő dokumentációkkal, amelyeknek aktualizálása jelentős idő és költségmegtakarítással jár.
Megvalósítás
A fent hivatkozott Geofizikai Intézet által készített szakvéleményben javasolt komplex kutatási program – nyilván Vén István úr beadványa sem tartalmazta, hogy a kutatások javarészt még azt megelőzően befejeződtek, mielőtt sok évtizeddel ezelőtt az NSZ3-as kutat Nagyszénáson megfúrták, ezért a szakvélemény 4. oldalán szereplő első fázis már elkészült – már szinte befejezettnek tekinthető. A második lépésként javasolt zászlóshajó projekt első és legfontosabb fázisa, az NSZ3-as kút megfúrásra került korábban, mely kút paraméterei ismerten kiválóak, mind a hőfok, a vízhozam illetve a nyomás és a fluidum tekintetében. Ezért a szakvélemény 3. oldalának 5. sorában szereplő várható beruházásként megjelölt 7-9 Mrd forint töredékéből megvalósítható az első nagy entalpiájú geotermikus 5 MW-os helyett 10 MW-os villamos-erőmű.
Tempo híroldala - Hírek: 543.) Vissza a jövőbe...