A mintapéldány

Az unió soros elnökségét adó Magyarország miniszterelnöke szerint Horvátország lehet az élő bizonyíték arra, hogy az európai perspektíva a térség számára kézzelfogható és valóságos, hogy a térséget éppen ezzel a perspektívával lehet stabilizálni. Orbán Viktor határozottan elutasította azokat a politikai spekulációkat, amelyek a horvát tárgyalások lezárását időben össze akarják csúsztatni Szerbia tagjelölt státusának megadásával.

"Különböző dolgokat nem szabad összekapcsolni. Ha ezt megtesszük, ez alá fogja ásni az Európai Unió hitelességét. (...) Ha erre az ösvényre lépünk, akkor hibázni fogunk, mert akkor majd más államok, a szerbek felvétele is összekapcsolódik valamilyen politikai feltétellel, amelynek semmi köze sincs a felkészülési teljesítményhez" - mondta, és úgy vélekedett, hogy ez belerántaná az uniót "egy káros nemzetállami érdekharcrendszerbe".

A miniszterelnök leszögezte a magyar elnökség álláspontját, miszerint "a tárgyalások lezárása és a felvétel csak és kizárólag az érintett ország teljesítményének függvénye".

Orbán a szerbekkel avló tárgyalást is sürgeti

Montenegróról, mint az egyik uniós tagjelölt országról szólva Orbán Viktor megállapította: európai érdek, hogy a csatlakozási tárgyalások minél hamarabb érdemben megkezdődhessenek. "Ez igaz Szerbiára is" - tette hozzá. Szükségesnek mondta, hogy minél korábban odaítéljék Szerbiának a tagjelölti jogállást, és - ha lehet - minél gyorsabban megkezdjék vele is a tárgyalásokat.

Macedóniát illetően abszurditásnak nevezte, hogy az ország elnevezése körüli vita miatt nem lehet elkezdeni a tárgyalásokat. A volt jugoszláv tagköztársaságot Görögország - amelynek szintén van egy Macedónia nevű tartománya - történelemértelmezési okokból nem hajlandó elfogadni Macedónia néven. A magyar kormányfő azt javasolta, hogy az Európai Unió minél hamarabb lépjen túl ezen a helyzeten. Szerinte nem szerencsés már a tárgyalások megkezdése előtt ilyen politikai feltételt támasztani.

A magyar elnökség Albániával is szorgalmazza a tárgyalások minél korábbi megkezdését. Ennek halasztása Orbán szerint tovább rontja az ország belpolitikai stabilitásának esélyét.

A magyar miniszterelnök sajnálattal állapította meg, hogy Koszovó esetében pusztán az európai távlat fenntartására lehet vállalkozni, és egyelőre realitásként kell együtt élni azzal a ténnyel, hogy az EU és Koszovó között nem jöhet létre szerződéses kapcsolat, mert nem minden EU-tag ismerte el eddig Koszovót.

Bosznia a legnagyobb kihívás

Bosznia-Hercegovinát Orbán Viktor a térség és az EU legnagyobb kihívásának nevezte. "Ez az ország komoly bajban van. Az is előfordulhat, hogy bennünket is maga mellé húzhat a bajba" - fogalmazott a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina stabilizálása, problémáinak megoldása csak a szomszédok sikeres csatlakozási példáin keresztül várható, csak ezek a példák tarthatják az országot "az európai ösvényen".

Orbán Viktor kiemelte, hogy az EU bővítése és az integráció elmélyítése egymást erősítő folyamat lehet, miként az volt Közép-Európa csatlakozásának esetében is. Az unió az akkori bővítéssel új növekedési potenciálra tett szert, és gyarapodott. Közép-Európa ma az EU egyik fontos növekedési motorja, és "európai jelentőségű ipari kapacitásmegtartó ereje van" - emelte ki a magyar kormányfő. Egyebek közt ezzel érvelt amellett, hogy a nyugat-balkáni térség ne maradjon "fehér folt vagy fekete lyuk" Európa térképén.