Az egyetemek szerint könnyen elhelyezkednek a bölcsészek

 A bölcsész dékánok ezért továbbra sem tartják indokoltnak az államilag támogatott bölcsészettudományi keretszám vélt, de hiteles adatokkal alá nem támasztott munkaerő-piaci szükségletekkel indokolt csökkentését.

Az egyes szakmák túltelítettségéről és a diplomás-munkanélküliségről, különös tekintettel a bölcsész-munkanélküliségről szóló híreket az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett Diplomás pályakövetés 2009-2010 elnevezésű kutatási program eredményei sem igazolták. A felmérés szerint ugyanis meglepően gyors a munkába állás, és stabil a munkaviszony a friss bölcsész diplomásoknál.

Az államilag támogatott hallgatói létszám átcsoportosítása önmagában nem oldja meg a természettudományos és műszaki szakok iránti érdeklődés csekély mivoltának kérdését, ennek sokrétű indokai közül külön ki kell emelni, hogy a középiskolákban a reáltárgyak aránya rendkívül alacsony, tehát a közoktatás oldaláról egészen más folyamatokat figyelhetünk meg, mint amit a felsőoktatási kormányzat évek óta érvényesít.

Az ún. munkaerő-piaci visszajelzésekkel indokolva idén ismét 350 fővel csökkentették a bölcsész képzési terület államilag támogatott keretszámait, ami azt jelenti, hogy a három évvel ezelőtti 4800 államilag finanszírozott bölcsész alapképzési (BA) hely helyett 2011. szeptemberétől csak 4100 hallgató kezdheti meg tanulmányait ezeken a szakokon az országban. Ez a tendencia – különös tekintettel a szakterület továbbra is meglévő szétaprózottságára – kifejezetten aggasztó, csakúgy, mint az a tény, hogy a csökkentések döntően – mint eddig is – mindenekelőtt a nagy intézmények keretszámait érintsék.

Ugyanakkor a bölcsész mesterszakokra (MA) felvehető, ugyancsak csökkentett keretszámot a korábbi évek gyakorlatától eltérően osztották fel az intézmények között. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni: a keretszámok meghatározásánál alapvető fontosságú volna, hogy az Ftv. szabályzása mellett a képzési területi és az intézményi keretszámok meghatározása is állandó, pontosan követhető, minden képzési területre, és azon belül minden intézményre egységesen alkalmazott algoritmus alapján történjék. Ellenkező esetben a háromciklusú képzés tervezhetetlenné és kiszámíthatatlanná válik.

A bölcsész dékánok kifejtették: A HVG 2011. január 22-ei felsőoktatással foglalkozó mellékletének egyik cikke is megemlíti, hogy a diákok döntése gyakran nem találkozik az oktatásirányítás elvárásaival.

A kutatási program eredménye szerint a bölcsész- és jogi diplomák túltermeléséről szóló vészjelzések ellenére a két képzési terület végzettjei az átlagosnál gyorsabban helyezkednek el a munkaerőpiacon, míg az átlagosnál hosszabb idő alatt tudnak csak elhelyezkedni a természettudományi, társadalomtudományi és pedagógiai végzettségűek.

Mindez a szóban forgó szakterületek sajátosságaiból, valamint az ott megszerezhető és a munkaerőpiacon is közvetlenül vagy közvetve konvertálható alap-kompetenciák széleskörű alkalmazásainak lehetőségeiből és társadalomnak az ilyen tudással szemben is megfogalmazódó igényeiből fakad.

Az együttműködő bölcsészettudományi karok vezetői továbbá hangsúlyozzák, hogy a humán tudományok területének hazai és nemzetközi fejlesztése s helyzetbe hozása egy kiegyensúlyozottan és felelősségteljesen gondolkodó felsőoktatás-politikai stratégia integráns része kell, hogy legyen, valamint hogy a tudományterületeket semmiképpen sem egymás rovására kell fejleszteni.