2022. július 1. - Tihamér, Annamária
Több ezer milliárd forint sorsa múlik a kormány fejlesztéspolitikáján, csakhogy az új büszkeség, az Új Széchenyi Terv működését szabályzó pályázati rendszer ezer sebből vérzik. A HírExtra összegyűjtötte a tíz legégetőbb kérdést.
2011. február 3. csütörtök 12:57 - HírExtra
1. A kis és középvállalkozások valóban hozzájutnak a várt forrásokhoz? (Valóban a kkv-k jutnak hozzá?) Ugyanis mint mindig, most is égetően fontos lenne a kkv-k támogatása. Egy biztos, a következő hetekben érdemes nagyobb figyelmet fordítani a pályázati kiírásokra, mert ezeken a hetekben dől el, hogy a kkv-k milyen szinten jutnak szerephez a "pályázatkáoszban".

2. Kik fogják elbírálni a beérkező pályázatokat? Kik fogják működőképessé tenni a pályázati rendszert? Egyes hírek szerint már az Európai Bizottság is "beszólt" a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező emberekkel dolgozzon. Sőt, a verebek azt csiripelik, a kormányon belül is konfliktusokat okozott a nem minden tekintetben működőképes intézményrendszer.

3. Mikor kerülhet sor valójában az első kifizetésekre? Hiszen a részletes kiírások hiányában eddig a vállakozások nem tudhatták, milyen feltételekkel pályázhatnak. Vajon azoknak lesz igazuk, akik szerint mivel az elmúlt kilenc hónapban nem keletkezett új lehetőség, előfordulhat, hogy a 2011-es kifizetések is csúsznak majd - így az ÚSZT keretében 2011-ben forráskifizetés egyáltalán nem lesz?



4. Mi lesz a hátrányos helyzetű kistérségekkel? Megadják az esélyt az ÚSZT-en belül a hátrányos helyzetű embereknek? Mikor lesz végre olyan átfogó nemzeti fejlesztési tervünk, mely választ ad arra, miként lehet helyi vállalkozók bevonásával munkát adni például egy borsodi zárványfalu száz százalékban roma lakosságának?

5. Valóban egyszerűbbé válik a pályáztatás rendszere, vagy jön a "méteres söralátét" esete? Megoldható lesz a pályázatok benyújtása az eddigieknél sokkal kevesebb papírral? Milyen átalakításokat kell ennek érdekében tenni a pályáztatási rendszeren - van-e olyan része a hosszú és bonyolult folyamatnak, amit nyugodt szívvel ki lehet hagyni, mégis működőképes, kiegyensúlyozott és objektív marad a rendszer (például olyan automatikus pályázati kiírások bírálóbizottság nélkül, mellyel akár a vállalkozók négy hét alatt hozzájuthatnak a forráshoz)?

6. Milyen összefüggések rajzolódnak ki a pályázati pénzek elosztása a presztízsberuházások tekintetében? Ha úgy alakul, milyen gigafejlesztésekre fogja a kormány kényszerűségből elszórni a fejlesztésekre szánt forrásokat, hogy azok ne veszzenek kárba, amikor már sürgeti az idő (az elmúlt években több példát láthattunk erre)?



7. Az Új Széchenyi Terv bemutatása előtt, közben és után is meglehetősen pozitív közhangulat uralkodott. Olyan általános lelkesedést okozott a vállalkozói réteg körében és azon túl is az új fejlesztési program részleteinek bemutatása, milyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyolc éve alatt egyszer sem lehetett tapasztalni. Mikor jön el az első csalódások ideje, kik és mikor fogják először a nyilvánosság elé tárni a projekttel kapcsolatos negatív élményeiket?

8. Miért nincs szó a most megjelent akciótervekben olyan lényeges területekről, mint például a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a romák felzárkóztatását segítő vállalkozások támogatása vagy a regionális vérellátó központok?

9. Megváltoztathatja-e az Új Széchényi Terv és a hozzá kapcsolódó "infrastruktúra" a magyar pályázati/pályáztatási kultúrát? Kialakulhat-e egy olyan minden elemében az objektivitásra törekvő rendszer, mely ebben az állandóan a kiskapukat kereső üzletemberek által uralt világban is életképes lehet?

10. Hogyan fogja a kormány kommunikálni az ÚSZT sikeres, illetve kevésbé sikeres eredményeit? Vajon Orbánék is olyan egyoldalú, propagandaszerű kommunikációt fognak választani, mint amivel a szocialisták a mai napig magyarázzák az Új Magyarország Fejlesztési Terv "sikereit"?


Válaszok...

Jegyezzük meg, a HírExtra fent sorolt kérdéseire a kormányzatnak és az ellenzéknek - különös tekintettel az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményeit továbbra is egyik legnagyobb sikereként elkönyvelő MSZP-re - is megvan az egymástól természetesen merőben eltérő válasza.

Kinek miben lesz igaza?

Sablonos mondás, az ÚSZT esetében azonban teljesen igaz - ezt csak a fejlesztéspolitikában felettébb fontos tényező, az idő fogja tudni eldönteni.

Eltérő vélemények
"A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata." (MSZP)
"Szükség van egy ilyen nemzeti jellegű, főleg a kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló projektre, mint az új Széchenyi Terv. De tartunk tőle, hogy egy blöff az egész." (Magyar Vállalkozók Szövetsége)
"Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahely teremtését segítse elő." (Orbán Viktor)
"Az Új Széchenyi Terv kapcsán kiderült, hogy a kormánynak esze ágában sincs betartania a zöld gazdaságfejlesztésről szóló ígéreteit, és nem fog a szektor fellendítésével elegendő új munkahelyeket teremteni. " (LMP)
"Az ÚSZT-ben megfogalmazott gazdaságfejlesztési irányok alkalmasak a kilábalás megalapozására és hazánk új fejlődési pályára állítására." (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége)

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gondolataink témában
Szívesen látná Orbán Viktort köztársasági elnökként?
Szó sem lehet róla
Jobb lenne, mint miniszterelnökként
Teljesen hidegen hagy
Csak, ha nincs más elfogadható jelölt
Igen, alkalmas a posztra
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását